A T/3628. számú törvényjavaslat az alábbiak szerint módosítaná a Munka törvénykönyvét.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A jelenlegi törvény értelmében munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.
Ez módosulna az alábbiak szerint.
Munkanap: a naptári nap vagy megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható.
Az Mt. 87. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A jelenlegi törvény értelmében a hét: a naptári hét vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.
Ez módosulna az alábbiak szerint.
Hét: a naptári hét vagy megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható.
A munkaidő-szervezéssel szemben támasztott, garanciális követelmények érvényesülése érdekében a Javaslat pontosítja a munkanap és a hét fogalmát. A munkáltató működése helyett a munkarend kerül megjelölésre, mint a munkaidő megszervezésének alapvető jogintézménye, tekintettel arra, hogy a munkarend kialakításakor a munkáltató értelemszerűen szem előtt tartja a működésének szempontjait. Az adott munkarenden belül a munkanap fogalma minden munkavállaló vonatkozásában azonos.
Az Mt. 94. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A jelenlegi szabályozás értelmében a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.
Ez módosulna az alábbiak szerint.
A munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap.
A Javaslat megteremti a munkaidő hosszabb időszak alapulvételével történő megállapításának esetkörét, rugalmas lehetőséget biztosít a termeléshez igazodó munkarend megszervezésére. A munkaidő mértékének munkaidőkeretben történő meghatározására az időbeli korlátozást fenntartva, de annak mértékét megemelve, a szokásostól eltérő működési sajátosságú vállalkozások az eltérést kizárólag kollektív szerződésben biztosítja.
Az Mt. 97. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
A jelenlegi szabályozás értelmében a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás). A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja.
Ez módosulna az alábbiak szerint.
Általános munkarend: a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be. A munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén egyenlőtlenül osztható be.
Egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkáltató
a) a munkaidőt a napi munkaidőtől,
b) a heti pihenőnapot a 105. § (1) bekezdéstől (a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg -heti pihenőnap-),
c) a heti pihenőidőt a 106. § (1) bekezdéstől eltérően osztja be (a munkavállalót – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg.).
A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást az 1 munkavállaló kérésére vagy hozzájárulásával is módosíthatja.
Az Mt. 99. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát
a) a 94. § (1) és (2) bekezdés* szerint meghatározott időszakon, vagy
b) ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják – kollektív szerződés rendelkezése szerint – tizenkét hónapon belül átlagban kell figyelembe venni.
*A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét.
A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét
a) a megszakítás nélküli,
b) a több műszakos, valamint
c) az idényjellegű tevékenység keretében,
d) a készenléti jellegű, továbbá
e) a 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében.
A Javaslat a munkavállalók érdekeinek védelmét szem előtt tartva – összhangban a munkaidő szervezésre vonatkozó 2003/88/EK irányelv rendelkezéseivel – rögzíti az egyenlőtlen munkaidő beosztás alapjául szolgáló heti munkaidő tartamát, valamint azt, hogy 12 hónap átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzéssel együtt sem haladhatja meg a 48 órát.
Az Mt. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
A jelenlegi szabályozás szerint a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap). Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. Ennek alkalmazásakor – a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve – a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. A munkavállaló számára – a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével (kizárólag szombaton és vasárnap részmunkaidőben)- havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.
Ez módosulna az alábbiak szerint.
Hetenként két pihenőnapot (heti pihenőnap) kell beosztani. A heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
a) a megszakítás nélküli,
b) a több műszakos,
c) az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani.
Havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.
Az Mt. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
A jelenlegi szabályozás értelmében a munkavállalót – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg. A munkavállaló számára a heti pihenőidőt – a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével – havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén – a heti pihenőidő helyett és az előbbiekben foglaltak megfelelő alkalmazásával – a munkavállalónak hetenként legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is biztosítható. A munkavállalónak a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell biztosítani.
Ez módosulna az alábbiak szerint.
A heti pihenőnapok helyett hetenként a beosztás szerinti napi munkaidő befejezésétől a következő beosztás szerinti napi munkaidő kezdetéig tartó, legalább negyvennyolc óra tartamú megszakítás nélküli pihenőidő osztható be (heti pihenőidő). A heti pihenőidő egyenlőtlenül is beosztható. Egyenlőtlen beosztás esetén legalább negyven óra tartamú és egy naptári napot magában foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidőt kell beosztani. A heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell beosztani.
A gyakorlatban megjelenő bizonytalanságok eloszlatása érdekében a Javaslat egyrészt pontosítást tartalmaz. Másrészt, mivel a hatályos szabályozás az atipikus munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetén a munkáltató számára túl tág teret enged a heti pihenőnapok beosztására, a Javaslat az egészséges és biztonságos munkavégzés, valamint a munkavállalók védelme érdekében egy korlátot vezet be, így előírja, hogy havonta legalább egy pihenőnapot a munkaadónak be kell osztani és havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztania. [Mt. 105]. A Javaslat meghatározza továbbá a heti pihenőidő fogalmát
Az Mt. 165. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
A 94. § (3) bekezdés* alkalmazása esetén órabéres munkavállalóval a 156. § (1) bekezdés b) pont** szerinti eltérő megállapodás csak kollektív szerződés rendelkezése szerint köthető.
*A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják
**órabéres díjazás esetén – eltérő megállapodás hiányában – a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki.
A munkanap és a hét pontosításával összefüggésben a Javaslat módosítja az eltérések szabályait, így e fogalmak alkalmazásától sem a felek megállapodása, sem a kollektív szerződés nem térhet el.
A Javaslat a munkavállalók védelme érdekében a munkaszerződésben történő megállapodás lehetőségének kizárásával csak kollektív szerződésben biztosít eltérést attól az általános szabálytól órabéres díjazás esetén, hogy a munkavállaló havonta egyenletes bérezésben részesüljön a legfeljebb harminchat hónapos munkaidőkeret, illetve elszámolási időszak alkalmazása esetén.
Az Mt. 298. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A jelenlegi szabályozás értelmében felhatalmazást kap a Kormány, hogy a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásának, a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes szabályait, valamint a közhasznú kölcsönzőkkel szemben támasztott feltételekre, a kölcsönzöttek részére nyújtandó szolgáltatásaikra, valamint az általuk létesített, munkavégzésre irányuló jogviszony egyes feltételeire vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg, és ennek során vagyoni biztosíték meglétét írja elő.
Ez módosulna az alábbiak szerint.
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásának, a munkaerő-kölcsönzésért a kölcsönbeadónak fizetendő minimális kölcsönzési díjat, a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes szabályait, valamint a közhasznú kölcsönzőkkel szemben támasztott feltételekre, a kölcsönzöttek részére nyújtandó szolgáltatásaikra, valamint az általuk létesített, munkavégzésre irányuló jogviszony egyes feltételeire vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg, és ennek során vagyoni biztosíték meglétét írja elő.
A Javaslat felhatalmazást ad a Kormánynak, hogy rendeletben szabályozza a munkaerő kölcsönzésért fizetendő minimális szolgáltatási díjat. Figyelembe véve, hogy ezen díjak az azonos piacon versenyző iskolaszövetkezetek és nyugdíjas szövetkezet esetében az iskolaszövetkezetek és a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek számára fizetendő minimális szolgáltatási díjról szóló 274/2017. (IX. 21.) Korm. rendelettel szabályozásra kerültek, tekintettel továbbá arra, hogy a szabályozás célja az ezen a piacon megjelenő fokozott mértékű adóelkerülés kiszorítása, illetve a minimálbér és a garantált bérminimum kifizetésének biztosítása, a minimális szolgáltatási díjakra vonatkozó szabályozást indokolt kiterjeszteni a munkaerő kölcsönzésre.
Az Mt. 109. § (1) bekezdésében a „kétszázötven óra” szövegrész helyébe a „négyszáz óra” szöveg lép, tehát a javaslat megemeli az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő maximális mértékét évi 400 órára.
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
Munkaidő-Nyilvántartás könnyedén!
Stabil, gyors, rugalmas, felhasználóbarát!
