A szerződésekben többféle módon is lehet biztosítani a szerződő felek érdekeit. Az egyik ezek közül a bánatpénz. A kérdés, hogy kinek és milyen esetekben járhat? Ezt járta körül a szerző Érthető Jog bánatpénzről szóló írásában.
Hogyan jöhet létre egy szerződés? Lehet, hogy akkor is kötöttél szerződést, amikor nem tudtad, hogy éppen azt teszed?
Szerződéses viszonyokban előfordulhat, hogy a szerződés módosítására van szükség. Ilyenkor felmerül, hogy miként és milyen formában módosíthatnak a felek a szerződésen. Szintén felmerülő kérdés, hogy a szerződő felek valamelyike egyoldalúan változtathat-e a szerződésen, illetve külső szerv – például bíróság – módosíthatja-e a szerződést?
A szerződés megerősítésének és biztosításának egyik gyakori módja a kötbér kikötése a szerződésben. A kötbér egyrészt ösztönözheti a szerződés teljesítését a kötelezett részéről, másrészt szerződésszegés esetére egyfajta átalány-kártérítésként szolgál a jogosult számára. Melyek a kötbér alapvető szabályai, és milyen típusú kötbérről beszélhetünk?
Az építőipar területén előforduló jogviták gyakran az építési vállalkozó általi teljesítés és elszámolás körül alakulnak ki. Ezekben az esetekben, ha bíróság elé kerül az ügy, szinte minden esetben szakértői vélemény beszerzésére van szükség, és a per eldöntése az ügy bonyolultsága esetén hosszabb időt is igénybe vehet. A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv eljárása olyan peren kívüli út, amelynek célja, hogy elősegítse az ilyen jellegű viták gyorsabb rendezését.
Mindegy, hogy melyik oldalon állunk. Nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy a mai kor vállalkozója működése során legalább egy alkalommal szembe kerül azzal a helyzettel, hogy valamelyik vevője, ügyfele, partnere nem rendezi a számlát a megadott határidőben.
A munka díjazásával kapcsolatban is fontos szempont, hogy minden szükséges jogszabályi rendelkezésnek eleget tegyünk. Egy esetleges munkaügyi hatósági ellenőrzés során ugyanis bizonyos előírásoknak meg kell felelnünk. Cikkünk azt nézzük meg, melyek ezek az előírások.
Előfordulhat, hogy valaki a valós forgalmi értékénél jelentősen alacsonyabb áron adta el ingatlanát vagy egyéb vagyontárgyát, és ez csak utóbb derül ki számára. Felmerül, hogy ebben az esetben van-e bármilyen lehetősége az eladónak a szerződés érvénytelenítésére vagy a vételár különbözet követelésére?
Pályázati úton való szerződéskötéssel leggyakrabban a közbeszerzések területén lehet találkozni. Azonban a közbeszerzések területén kívül is keletkezhet igény arra, hogy valaki pályázati úton versenyeztesse azokat, akikkel szerződést kíván kötni. Felmerülhet a kérdés, hogy bármely esetben van-e lehetőség pályázat kiírására szerződéskötés céljából, és mik e versenyeztetési eljárás alapvető szabályai?
A mindennapokban gyakran előforduló szerződéskötések során is sokszor találkozhatunk az általános szerződési feltételek – röviden: ÁSZF – fogalmával. A legtöbb embernek e fogalomról az apró betűs rész jut eszébe, amit a szerződés aláírásakor nem szokott elolvasni. Pedig a szerződő felek szempontjából nagyon lényeges rendelkezéseket is tartalmaznak az általános szerződési feltételek. Mit értünk általános szerződési feltételek alatt, és mik a legfontosabb tudnivalók ezzel kapcsolatban?