Léteznek olyan szerződések, amelyek nem a szerződő felek, hanem harmadik személy részére biztosítanak jogosultságot. Szólhat ez például valamely szolgáltatás igénybevételére vagy pénzösszeg megfizetésére. E szerződéseknek a jellegükből eredően van néhány sajátosságuk. Melyek a más javára kötött szerződés tudnivalói?
Más javára kötött szerződés
Ha szerződésre gondolunk, akkor rendszerint a szerződésből azok a személyek szereznek jogokat és terhelik őket kötelezettségek, akik a szerződést egymással megkötötték. Például adásvételi szerződés esetén az eladó köteles a tulajdonjogának és birtokának átruházására és jogosult a vételárra.
Lehetséges azonban, hogy a szerződő felek más személy javára szóló szerződést kössenek. Ez olyan szerződés, amelyben a felek egy harmadik személyt jelölnek meg kedvezményezettként vagy jogosultként anélkül, hogy e személy szerződő félnek minősülne. Például ilyen szerződés az életbiztosítási szerződés, ahol harmadik személy kedvezményezettet jelölnek meg. De ilyen lehet egy más személy javára kötött utazási szerződés is.
A más személy javára kötött szerződés jellemzője, hogy a jogosultnak kijelölt harmadik személy nem válik a szerződés részesévé. Ugyanakkor bizonyos feltételek mellett maga is közvetlenül követelheti a javára szóló kötelezettség teljesítését. Mivel a harmadik személy nem szerződő fél, ezért a szerződés alapján csak jogokat szerezhet. Szerződéses kötelezettségek nem hárulhatnak rá.
A harmadik személyre kötött szerződést meg kell különböztetni az engedményezéstől és a képviselettől is. Engedményezés esetén a jogosult a szerződésből őt megillető jogot, követelést ruházza át a harmadik személyre. Tehát a szerződéskötéskor nem a harmadik személyt illetik ezek a jogok, hanem külön engedményezési szerződéssel kerülnek rá átruházásra. A képviselő útján kötött szerződés esetén pedig közvetlenül a képviselt személy – nem a képviselő – válik szerződő féllé, szerez jogokat és kötelezettségeket.
A teljesítés közvetlen kikényszerítése
A más személy javára kötött szerződésben e személy nem szerződő fél. Ennek ellenére közvetlenül maga is követelheti a javára kikötött szolgáltatás teljesítését?
A teljesítést a harmadik személy akkor követelheti közvetlenül, ha a szerződő felek ezt e jogot a szerződésben kifejezetten kikötötték. Akkor is közvetlenül követelheti a teljesítést, ha ez a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből egyértelműen következik. Például, ha a kedvezményezett személyt a szerződés akár név szerint, akár más módon megjelöli, akkor a szolgáltatás teljesítését közvetlenül követelheti.
Ahhoz, hogy a kedvezményezett harmadik személy a teljesítést követelhesse tudomást kell szereznie a javára kötött szerződésről. A harmadik személy attól fogva követelheti a szerződés teljesítését, hogy a felek valamelyike értesítette a szerződésről.
Bár a kedvezményezett harmadik személy nem szerződő fél, de a szerződés kötelezettje vele szemben is felhozhatja a szerződés alapján őt illető kifogásokat. Ez azért fontos, mert a kötelezett így nem kerül hátrányosabb helyzetbe akkor sem, ha a szerződésből származó követelést nem az eredeti szerződő fél, hanem a harmadik személy érvényesíti. Például a kedvezményezett, harmadik személlyel szemben is hivatkozhat arra, hogy a vele szerződő fél a szerződés alapján fennálló díjfizetési kötelezettségének nem tett eleget.
Lemondás a más javára kötött szerződés alapján fennálló igényről
Ha valakinek a javára mások szerződést kötöttek, az nem jelenti, hogy ő akarata ellenére is köteles volna a szerződésben foglalt szolgáltatást elfogadni. A harmadik személy lemondhat a szolgáltatás követelésének jogáról. A lemondás főszabály szerint nincs alaki szabályokhoz (pl. írásbeli nyilatkozathoz) kötve. Így az rendszerint bármely formában vagy akár ráutaló magatartással is megtehető.
Ha a kedvezményezett, vagyis a harmadik személy a teljesítés követelésének jogáról lemondott, akkor a teljesítést az a fél követelheti, aki a harmadik fél javára szerződött. Tehát a kötelezett a harmadik személy általi lemondással önmagában nem mentesül a szerződésből származó kötelezettségei alól.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
