A munkaviszony tipikusan egy munkáltató és egy munkavállaló között jön létre. Vannak azonban a munkaviszonynak speciális formái, amikor akár munkáltatói, akár dolgozói oldalon több személy áll. E sajátos foglalkoztatási megoldások egyik típusa a munkakör megosztása több munkavállaló között. Mit értünk munkakör megosztás alatt, és melyek a főbb szabályai?
Előfordulhat, hogy a munkavégzés során vagy azzal kapcsolatosan olyan alkotás jön létre, amely jogi védelemben részesül.
Ennél a foglalkoztatási formánál is fő szabály szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. Az Mt. azonban – az iskolai szünet időtartama alatt – annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki nappali rendszerű képzés keretében (általános iskolában, szakiskolában, középiskolában) folytatja tanulmányait. Amennyiben a tanuló 18. év alatti, akkor csak törvényes képviselője hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt. A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a 16. életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.
2019. január 1-jével a saját jogú nyugdíjas munkavállalók adózását érintő rendelkezések jelentős mértékben megváltoztak. Ezzel egyidejűleg a ’08-as havi adó- és járulékbevallásban is találkozhatunk újdonsággal ezzel a témával kapcsolatban. Cikkünkben azokat a legfontosabb új szabályokat foglaljuk össze, melyek a saját jogú nyugdíjas, munkaviszonyban álló dolgozóink bevallását érinthetik.
Határozott idejű munkaviszony esetén előfordulhat, hogy a munkáltatónak a munkaviszony letelte után is szüksége lenne a dolgozó munkájára. Ilyen esetben kézenfekvő a munkaszerződés meghosszabbítása vagy újabb határozott időre való ismételt szerződéskötés. Az egymást követő határozott idejű munkaszerződések azonban nem minden esetben jogszerűek. Milyen feltételekkel jogszerű a határozott idejű munkaszerződések sorozata?
Az öregségi nyugdíj előtt álló munkavállalók munkaviszonyának megszüntetésekor a munkáltatónak körültekintően kell eljárnia, mivel a védett korú dolgozók esetén felmondási korlátozások érvényesülnek.
A Magyarország 2019. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2018. évi XL. törvény 2018. július 26-ai hatállyal módosította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényt.
A munkaviszony keretében történő foglalkoztatás során munkavállalónknak az elvégzett munkájáért munkabért fizetünk. Díjazás nélkül tehát munkaviszony nem jöhet létre. A Munka Törvénykönyve a munkabér fogalmát egyértelműen nem írja le. Sok esetben azonban szükséges annak pontos ismerete, hogy mit is jelent. Cikkünkben azt nézzük meg, hogy mindezek ellenére a munkaviszony legfontosabb elemét, azaz a munkabért hogyan határozhatjuk meg.
A bedolgozói munkaviszony a foglalkoztatás egyik speciális formája. A Munka Törvénykönyve alapján munkaviszonynak minősül, azonban nem tekinthető tipikus munkaviszonynak. Cikkünkben a bedolgozói munkaviszony legfontosabb tudnivalóit foglaljuk össze.
A munkaviszony alanyai általában a munkaszerződés megkötésekor megállapodnak a munkavégzés helyében is. Ha ez nem történne meg, akkor legkésőbb a munkavállalói tájékoztató kézhezvételekor értesülnie kell a munkavégzés helyéről a munkavállalónak. Előfordulhat, hogy a munkáltató kiküldetést rendel el. A kiküldetés intézménye tulajdonképpen annyit takar, hogy a munkavállaló az egyébként szokásos munkahelyétől eltérő helyszínen vagy helyszíneken végez munkát átmenetileg. Sajnálatos módon azonban a mindennapokban gyakran összefolynak a munkába járással, valamint a kiküldetéssel kapcsolatos egyes fogalmak, így az ezekhez tartozó egyes juttatások is. A jó hír, hogy a helyzet nem is olyan bonyolult.