Az illetéktörvény kimondja, hogy alapítványnak minősül, a Civil törvény szerinti közhasznú jogállású alapítvány, továbbá a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány, ha igazolja, hogy teljesíti a Civil törvény szerinti közhasznú szervezetté történő minősítés feltételeit, ide nem értve a magyarországi nyilvántartásba vételt; valamint az alapítás évében és az azt követő két évben az az újonnan létrejött alapítvány, amely vállalja, hogy az alapítás évét követő második év végéig e feltételeknek eleget tesz.

Az illetéktörvény kimondja, hogy alapítványnak minősül, a Civil törvény szerinti közhasznú jogállású alapítvány, továbbá a más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítvány, ha igazolja, hogy teljesíti a Civil törvény szerinti közhasznú szervezetté történő minősítés feltételeit, ide nem értve a magyarországi nyilvántartásba vételt; valamint az alapítás évében és az azt követő két évben az az újonnan létrejött alapítvány, amely vállalja, hogy az alapítás évét követő második év végéig e feltételeknek eleget tesz.

Az ellenőrzések során egyre többször tapasztalja az adóhivatal, hogy a társaságok leltározási tevékenysége nem teljes körű.

A törvénymódosítás megteremti annak lehetőségét, hogy ahol a még nem nyugdíjas nagyszülő részt vesz unokája ellátásában, a gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén 3 éves korig) jogosulttá válhasson gyermekgondozási díjra.

A törvénymódosítás megteremti annak lehetőségét, hogy ahol a még nem nyugdíjas nagyszülő részt vesz unokája ellátásában, a gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén 3 éves korig) jogosulttá válhasson gyermekgondozási díjra.

Az egyéni vállalkozó, amennyiben biztosítottnak minősül, szem előtt kell tartanunk, hogy a levonandó járulékok alapját speciális szabályok szerint állapítsuk meg. A járulékok alapjának, valamint a vállalkozói kivét arányosítására vonatkozóan is eltérő szabályokat kell alkalmaznunk, mint egy munkaviszonyban álló személy esetében.

Meddig vehető ki a szabadság? Mi történik, ha az éves szabadságot nem kapta meg, nem vette ki teljes egészében a dolgozó? Átvihető a következő évre, elveszik, vagy netán ki kell azt fizetni a részére?

Amikor valaki meghal, akkor a vagyona az örököseire száll. Ilyen esetben közjegyző előtti hagyatéki eljárásra kerül sor. Előfordulhat, hogy a hagyatéki eljárás után kerülnek elő újabb hagyatéki vagyontárgyak, vagy olyan tények, amelyek magát az öröklést is befolyásolják. Mi a teendő ilyen esetben? Mire szolgál a póthagyatéki eljárás? Mikor kell megismételt hagyatéki eljárást tartani?