2020. január 1-jével számos törvény változik kisebb-nagyobb mértékben, ami érinti a munkaügy és bérszámfejtés területét. Cikkünkben azokat a 2020. évet érintő főbb változásokat foglaljuk össze, melyek például főbb számításokat érintenek, vagy éppen megszűnő változások.
A béren kívüli juttatások értékhatárokat meghaladó része, illetve a SZÉP-kártya támogatás rekreációs keretösszegen felüli összege egyes meghatározott juttatásként adható. Fontos azonban figyelnünk arra, hogy a meghaladó rész után a juttatás hónapja kötelezettségeként, amennyiben a magánszemély SZÉP-kártya támogatásra jogosító jogviszonya úgy szűnik meg, hogy a megszűnéskor a juttatás értéke az arányosított rekreációs keretösszeget meghaladja, a meghaladó rész után a jogviszony megszűnésekor, a megszűnés hónapja kötelezettségeként kell az 1,18 százalékos szorzó alkalmazásával számított adókötelezettséget megállapítani.
Mivel a béren kívüli juttatások rendszere átalakult, így fontos figyelnünk arra, hogy nagyban módosultak azok a körülmények, amelyek fennállása esetén bármely juttatást a kifizető egyes meghatározott juttatásnak minősíthet, valamint ekként teljesítheti a juttatást terhelő adókötelezettséget.
A munka díjazásával kapcsolatban is fontos szempont, hogy minden szükséges jogszabályi rendelkezésnek eleget tegyünk. Egy esetleges munkaügyi hatósági ellenőrzés során ugyanis bizonyos előírásoknak meg kell felelnünk. Cikkünk azt nézzük meg, melyek ezek az előírások.
A munkaviszony keretében történő foglalkoztatás során munkavállalónknak az elvégzett munkájáért munkabért fizetünk. Díjazás nélkül tehát munkaviszony nem jöhet létre. A Munka Törvénykönyve a munkabér fogalmát egyértelműen nem írja le. Sok esetben azonban szükséges annak pontos ismerete, hogy mit is jelent. Cikkünkben azt nézzük meg, hogy mindezek ellenére a munkaviszony legfontosabb elemét, azaz a munkabért hogyan határozhatjuk meg.
A munkaviszony alapdokumentuma a munkaszerződés. A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a munkáltató és a munkavállaló munkaviszonyra vonatkozó alapvető megállapodásait, amelyek meghatározzák a munkaviszony lényegét. A Munka Törvénykönyve meghatározza, hogy melyek azok az adatok és megállapodások, amelyet a munkaszerződésnek tartalmaznia kell. Mit kell minimálisan tartalmaznia a munkaszerződésnek?
A munkabért főszabály szerint időbérben kell megállapítani. Időbér esetén a munkabér a munkavégzés idejére vetített bér. A Munka Törvénykönyve azonban arra is lehetőséget ad, hogy a munkabért teljesítménybérben határozzák meg, tehát a bér a munkavállaló teljesítményéhez igazodjon. Melyek a teljesítménybér legfontosabb jellemzői?
T/16203 számú törvényjavaslat mérsékelné a munkabérből, illetve egyéb jövedelemből történő levonásokat. Nézzük meg az alábbiakban, hogy hogyan tenné ezt.
A munkaviszony során előfordulhat, hogy a munkáltató adminisztratív hiba miatt vagy más okból több munkabért…
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 69-71. §-ai szabályozzák a béren…