Ha valaki ingatlant vásárol vagy más, ingatlanra vonatkozó ügyletben vesz részt, fontos, hogy az ingatlannal kapcsolatos alapvető jogokkal és tényekkel tisztában legyen. Erre a célra az ingatlan tulajdoni lapja a megfelelő forrás, feltéve, hogy ismerjük mit és hol találhatunk meg rajta. Milyen információkat árul el a tulajdoni lap egy ingatlanról?
Az ingatlan tulajdonjoga elbirtoklás útján is megszerezhető, ha valaki az ingatlant 15 éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja. Az elbirtoklásra rendszerint olyan ingatlan esetén kerül sor, amely teljes egészében más személy tulajdonában van. Közös tulajdonban álló ingatlan esetén elbirtokolhatja-e az egyik tulajdonos a tulajdonostársa részét, ha e tulajdonostárs hosszú időn át nem törődik az ingatlannal? Elbirtokolható a tulajdonostárstól is az ingatlan?
Használt lakás, ház vásárlása során mindenki tart attól, hogy mi derül ki később. Potyog a csempe? Púposodik a parketta? Lyukas a tető? Mi az, ami rejtett hiba? Ki felelős érte, kinek kell fizetni a javítást, cserét? Mit mond erről a Kúria? Milyen iránymutatást adott ki a vitás ügyek rendezéséhez? Erről adott tájékoztatást az Érthető Jog blogon „A használt ingatlanok rejtett hibái: mi jogos és mi nem?” címmel megjelent cikkében Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.
Az ingatlanpiacon zajló élénk forgalom magával hozta azt is, hogy az ingatlanközvetítésre vonatkozó szerződések kapcsán felmerülő jogviták is megszaporodtak. A kizárólagos közvetítői szerződések körében például gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen mértékben korlátozható a megbízó az ingatlan értékesítésében. Melyek az ingatlanközvetítői szerződés alapvető jellemzői? Mit értünk kizárólagos szerződés alatt?
Végrehajtási eljárásban sor kerülhet az adós tulajdonában lévő ingatlan árverésen való értékesítésére. Amennyiben az ingatlant árverezik, az adósnak, és a követelése megtérülése érdekében végrehajtást kérőnek is fontos lehet, hogy az ingatlant ne piaci áron alul adják el. Mi a teendő, ha az árverezni kívánt ingatlan becsértékét túl alacsonynak találjuk?
2019. január 1-je óta az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem megállapításakor nem kell bevételként figyelembe venni az ingatlan használatával összefüggő, bérlőre áthárított díjat, jellemzően a közüzemi szolgáltatások díját.
Időről-időre előfordul, hogy egy újonnan felépített épület a lakókörnyezetben lakóknak valamilyen módon zavarást, kellemetlenséget okoz. Ennek leggyakoribb példája, ha az újonnan felépült épület elfogja a kilátást a szomszéd épület elől. Ilyen esetben az építkezők az építkezés szabályos voltára szoktak hivatkozni, azonban ez nem mentesítheti őket minden felelősség alól.
Ahogy egy ingatlannak több tulajdonosa lehet, ugyanúgy előfordulhat az is, hogy az ingatlanon több személyt illet meg haszonélvezeti jog. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy miként tudja több haszonélvező a jogait gyakorolni? Hogyan alakul a haszonélvezők egymás közötti viszonya?
Az elbirtoklás a tulajdonjog megszerzésének egyik sajátos módja. Elbirtoklás esetén, meghatározott időn keresztül történő sajátként birtoklással, a törvényben meghatározott feltételekkel az ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjoga megszerezhető. Az elbirtoklás megállapítása iránt gyakran indítanak pert, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy az érintettek szerződéses úton is rendezhetik-e például egy ingatlan elbirtoklását?
Az egyes törvényeknek a gazdasági növekedéssel összefüggésben történő módosításáról szóló törvény (Módosító törvény) értelmében 2020. január 1-jétől ismételten a normál 27%-os áfa kulcsot kell alkalmazni az új lakóingatlanok értékesítésére, azaz 2020. január 1. napjától kezdődően megszűnik az a lehetőség, hogy kedvezményes 5%-os adómértékkel adózzon az általános forgalmi adóról szóló törvény (Áfa tv.) 86. § (1) bekezdés j) pont ja) vagy jb) alpontja alá tartozó olyan lakások (lakóingatlanok) értékesítése, amelyek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150, illetve a 300 négyzetmétert.