Browsing: Gazd. jog

Gazd. jog Tartós közvetítői szerződés
0

Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a közvetítői szerződések általános szabályaival. A közvetítői szerződésnek létezik egy típusa, a tartós közvetítői szerződés. Ilyen szerződése lehet például egy kereskedelmi ügynöknek, aki a megbízó termékeinek a vevők részére való kiközvetítését vállalja. A tartós közvetítői szerződésre a közvetítés általános szabályai mellett külön szabályok is vonatkoznak.

Gazd. jog VERSENYTILALMI MEGÁLLAPODÁS
0

A munkáltatóknál gyakran felmerül olyan igény, hogy gazdasági érdekük védelmében korlátozni kívánják a munkavállalójuk munkaviszony megszűnése utáni elhelyezkedését. Ennek célja leggyakrabban, hogy a dolgozó ne versenytárshoz menjen el, illetve a munkavállaló maga se jelentsen később konkurenciát. Az ilyen korlátozásokat a Munka Törvénykönyve a versenytilalmi megállapodás keretében teszi lehetővé a munkáltató által fizetett megfelelő ellenérték fejében. Mi a megfelelő ellenérték a versenytilalmi megállapodás esetén?

Gazd. jog Magántitok védelme
0

Kinek ne lennének kisebb-nagyobb titkai, melyet senkivel, vagy csak néhány személlyel kíván megosztani? Ki ne szeretné, ha a magántitok mindaddig titok maradna, míg ő maga fel nem fedi azt mások előtt is. A magántitok védelmét mind a Polgári Törvénykönyv, mind a Büntető Törvénykönyv biztosítja. Igaz, kicsit másképp.

Gazd. jog KÖZVETÍTŐI SZERZŐDÉS
0

A közvetítői szerződésekkel a hétköznapokban viszonylag gyakran találkozhatunk, gondoljunk például az ingatlanközvetítőkre, utazásközvetítőkre, különböző pénzügyi szolgáltatások közvetítőire. Vannak olyan közvetítői tevékenységek, amelyeket külön jogszabályok részletesen szabályoznak, például a pénzügyi és biztosítási szektor területén. Melyek a közvetítői szerződés alapvető szabályai?

Gazd. jog biztosítási intézkedés
0

Ahhoz, hogy valakitől a tartozását bírósági végrehajtás során behajthassák szükséges, hogy rendelkezésre álljon a végrehajtás alapjául szolgáló okirat, mint például egy jogerős ítélet. Azonban előfordulhat, hogy a jogerős ítélet vagy más végrehajtás alapjául szolgáló döntés meghozatala előtt az adós vagyona „eltűnik”. Emiatt később meghiúsulhat a követelés behajtása. Mi ilyen esetben a teendő? Mi a biztosítási intézkedés és mire szolgál?

Gazd. jog Munkaviszony visszaállítás
0

Ha a munkáltató a munkaviszonyt jogsértő módon szünteti meg, a munkavállaló többféle követelést támaszthat. Az ilyen módon elküldött munkavállaló ritkán kíván visszatérni a munkáltatóhoz, azonban időnként mégis felmerül a munkaviszony helyreállításának igénye. A megszüntetett munkaviszony helyreállításának törvényi lehetőségei viszont korlátozottak. Milyen esetekben van lehetőség a jogellenesen megszüntetett munkaviszony helyreállítására?

Gazd. jog Ráépítés
0

Ráépítésről akkor beszélünk, ha valaki egy másik személy tulajdonában álló földre saját anyagával építkezik anélkül, hogy erre egyébként jogosult lenne. A ráépítés bizonyos esetekben a ráépítő számára tulajdonjog megszerzését is eredményezheti. Mikor, mitől függ ez? Mit érdemes tudni a ráépítésről?

Gazd. jog
0

A gazdasági társaságok működése során a társaság tagjainak egymás közötti viszonyát, illetve a tagok és a társaság viszonyát alapvetően a társaság létesítő okirata, valamint a Polgári Törvénykönyv szabályozza. Lehetnek azonban olyan megállapodások és kötelezettségvállalások, amelyeket a tagok nem kívánnak a nyilvánosság elé tárni. Ilyen esetben kerülhet sor az ún. szindikátusi szerződés megkötésére.

Gazd. jog Szerződésszegés
0

A szerződéseket a szerződésben, illetve a jogszabályokban rögzített módon és határidőben kell teljesíteni. Ha az egyik szerződő fél a kötelezettségeit nem tudja az előírtak szerint teljesíteni, az rendszerint akkor derül ki, amikor már késedelembe esik vagy hibásan teljesít. Mit tehet a szerződő fél, ha már előre látható az előzetes szerződésszegés? Ahhoz, hogy a jogait gyakorolhassa, meg kell várnia, amíg ténylegesen bekövetkezik a szerződésszegés?

Gazd. jog
0

A munkáltató egyik alapvető kötelezettsége, hogy a munkavállalók számára biztosítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést. Ahhoz, hogy e kötelezettségének eleget tudjon tenni, alapvető feltétel, hogy a munkáltató tisztában legyen a munkabiztonságot és a dolgozók egészségét veszélyeztető kockázatokkal, és megtegye a szükséges lépéseket. Ezért a munkáltatónak nemcsak joga, hanem kötelessége is kockázatértékelést végezni. Mit értünk munkavédelmi kockázatértékelés alatt? Milyen hatással van a kockázatértékelésre a koronavírus járvány?

1 2 3 24