A fogyasztói jogokkal kapcsolatos viták jelentős része a fogyasztók általi vásárlással kapcsolatos szavatosságot és jótállást érinti. Hogyan módosultak a fogyasztói jogok a szavatosság és jótállás esetén? Kire vonatkozhatnak a kedvezőbb szabályok?
Ki minősül fogyasztónak?
A Polgári Törvénykönyv meghatározza a fogyasztó jogi fogalmát. A fogyasztó a törvény szerint a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy (azaz ember).
Fogyasztónak a törvény alapján csak ember minősülhet. Így cégek, egyéb szervezetek akkor sem fogyasztók, ha gazdasági-üzleti tevékenységi körükön kívül járnak el.
A fogyasztói jogok kiterjesztése
A Polgári Törvénykönyv 2025-ben módosította a fogyasztókra vonatkozó előírásokat. Az új szabály a hibás teljesítésre vonatkozó szabályok körében a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró mikro-, kis- és középvállalkozásra is alkalmazandó. Ez azt jelenti, hogy a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró mikro-, kis- és középvállalkozást a hibás teljesítés, kellékszavatosság, termékszavatosság, jótállás keretében ugyanazok a jogok illetik meg, mint a természetes személy fogyasztókat.
E kiterjesztett jogok nem illetik meg az összes vállalkozást. Csak azokat, amelyek törvény alapján KKV-nak, azaz mikrovállalkozásnak, kisvállalkozásnak, illetve középvállalkozásnak minősülnek. KKV a törvény szerint az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. A foglalkoztatotti létszámtól és nettó árbevételtől, illetve mérlegfőösszegtől függetlenül nem KKV az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése – tőke vagy szavazati joga alapján – külön-külön vagy együttesen eléri, vagy meghaladja a 25%-ot.
A fogyasztókkal azonos jogok csak akkor illetik meg e vállalkozásokat, ha szakmájuk, önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük körén kívül kötnek szerződést, vásárolnak árut vagy vesznek igénybe szolgáltatást. Azt a kérdést, hogy a vállalkozás szakmája, üzleti tevékenysége körében járt-e el, esetenként kell vizsgálni. Például nem illetik meg a fogyasztói jogok az építőipari kisvállalkozást a nagykereskedőtől megvásárolt építőanyaggal kapcsolatban. Ez ugyanis nem minősül üzleti tevékenységén kívülinek. Ugyanakkor megilletik a fogyasztói jogok a vállalkozás irodájába vásárolt kávéfőző hibája esetén.
A KKV-t illető „új” fogyasztói jogok
- A hibás teljesítés, szavatosság körében a KKV-t megilleti az ún. hibás teljesítési vélelem. Ez azt jelenti, hogy a teljesítést követő 6 hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba esetén úgy kell tekinteni, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Kivétel az, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Ha a hibás teljesítés vélelme fennáll, akkor a másik félnek, tehát a KKV-vel szerződő vállalkozásnak kell bizonyítani, hogy a hiba a teljesítést követően keletkezett.
- A KKV-ra is vonatkozik a kellékszavatossági igények hosszabb elévülési ideje. Ez az általános 1 éves elévülési idő helyett 2 év. Ennek feltétele, hogy a KKV-val szerződő fél is vállalkozásnak minősül. Az ingatlanra vonatkozó kellékszavatosság 5 éves elévülési idejét ez nem érinti.
- KKV esetén is él az a szabály, hogy másik vállalkozással kötött szerződésben semmis az a kikötés, amely a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó törvényi rendelkezésektől a KKV hátrányára tér el.
- Ingó dolog vállalkozástól való megvásárlása esetén a KKV fogyasztókkal azonos módon érvényesíthet termékszavatossági igényt a termék gyártójával szemben.
Nem minden jogszabályban foglalt fogyasztói jogosultság illeti meg a KKV-kat. Csak azokra jogosultak, melyeknél a jogszabály a KKV-knak a fogyasztókkal azonos helyzetet biztosít. Nem élhet például a KKV az üzlethelyiségen kívül és távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót megillető 14 napon belüli indokolás nélküli elállás jogával. Nem jogosult a KKV a pénzügyi intézménnyel keletkezett jogvitája esetén a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulni.
További „új” fogyasztói jogok a KKV részére
2026-ban további jogszabályi változások miatt tovább bővültek a KKV-kat megillető fogyasztói jogok.
- Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás, sokak által kötelező garanciaként ismert szabályai 2026-tól a KKV-kra is kiterjednek. Ennek feltétele, hogy vállalkozás értékesít ilyen terméket a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró KKV részére. Ez azt jelenti, hogy a vonatkozó kormányrendeletben felsorolt tartós fogyasztási cikkek megvásárlása esetén a KKV-ra is vonatkoznak az ártól függő sávos kötelező jótállási időre, a jótállási jegyre és a jótállás teljesítésére vonatkozó jogszabályi előírások.
- 2026-tól bizonyos esetekben a KKV is jogosult a fogyasztóvédelmi békéltető testület eljárását kezdeményezni a vitarendezésre. Erre akkor jogosult, ha közszolgáltatást vesz igénybe. Akkor is jogosult, ha a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység keretében terméket vásárol. Ha ennek kapcsán a szerződés megkötésével, teljesítésével, illetve a termék minőségével kapcsolatos vita merül fel, akkor a KKV is jogosult a békéltető testülethez fordulni.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
