A keresőképesség orvosi elbírálása – 1. rész
2019-től változott a keresőképtelenség igazolásának kiállítása. Mivel a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot jogviszonyonként kell elbírálni, így ha …
Browsing: Bér, Munkaügy
Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés
A biztosított a társadalombiztosítás keretében valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, így keresőképtelensége esetén táppénzben részesülhet, anyasági ellátást (csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat) folyósíthatnak a részére, továbbá a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltésekor öregségi nyugdíjat állapíthatnak meg számára stb. feltéve, ha az említett ellátások megállapításához szükséges egyéb feltételek is fennállnak. Mindezek mellett a biztosított egészségügyi szolgáltatást (orvosi ellátást) is igénybe vehet.
Szja törvény szerinti juttatások szerepeltetése a havi adó- és járulékbevallásban 2019-től
2019. január 1-jétől a béren kívüli juttatásként, egyes meghatározott juttatásként vagy adómentes juttatásként megszűnő juttatásokat továbbra is nyújthatjuk a munkavállalóink részére.
Az iskolaszövetkezet,a szociális szövetkezet és a közérdekű nyugdíjas szövetkezet rehabilitációs hozzájárulás kötelezettsége
A rehabilitációs hozzájárulással összefüggő létszámszámításkor nem kell figyelembe venni az iskolaszövetkezet, a közérdekű nyugdíjas szövetkezet, valamint a szociális szövetkezet tagjait.
Pótszabadság megváltozott munkaképességűeknek
A Munka Törvénykönyve a húsz nap alapszabadság mellett különféle jogcímeken egyéb pótszabadságokat is meghatároz. A megváltozott munkaképességű, illetve törvény szerinti egyéb ellátásokban részesülő dolgozónknak szintén járhat további pótszabadság. Ne felejtsük el, hogy erre a pótszabadságra való jogosultságnak is megvannak a maga törvényi szabályai. Cikkünkben a megváltozott munkaképességűeknek járó pótszabadságra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat foglaljuk össze.
A fekete bér buktatói: csak a munkáltató járhat pórul?
A fekete bérek témája olyan, mintha darázsfészekbe nyúlnánk. Pont ezért érdemes előre ismerni a „kockázatokat és mellékhatásokat”. Ez mind a munkáltatók, mind a munkavállalók érdeke.
Azonnali hatályú felmondás
Egy munkahelyen előfordulhatnak olyan szituációk, amikor a felek közötti jogviszony azonnali megszakítása válik szükségessé, akár a munkáltató, akár a munkavállaló részéről. Ezen esetekre nyújt megoldást a Munka Törvénykönyve, az azonnali hatályú felmondás (régebbi nevén: rendkívüli felmondás) lehetőségével. Fontos azonban tudnunk, hogy erre szigorú feltételek betartása mellett kerülhet csak sor. Nézzük most meg az alapvető tudnivalókat, az azonnali hatályú felmondásról.
A munka törvénykönyvének módosítása
A T/4479. Számú törvényjavaslat tartalmazza a munka törvénykönyvének módosítását. A javaslat értelmében változik a munkavállalók személyiségi jogainak védelmével kapcsolatos rendelkezés. A munkavállalót írásban kell ezentúl tájékoztatnunk a személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről. Fontos változás, hogy a javaslat kimondja az írásbeli tájékoztatási kötelezettséget. Nézzük még miben változik a törvény.
A távmunkavégzés
Napjaikban egyre inkább elterjedt atipikus munkavégzési forma a távmunkavégzés. Az ilyen típusú munkavégzés jellemző területe lehet például az informatika, a szoftverfejlesztés, vagy bármilyen olyan terület, ahol a munkavégzéshez szükséges eszközök tárháza kimerül a számítógép, mobiltelefon használatában. Ezek a területek jellemzően nem igénylik a személyes jelenlétet a napi egyeztetést, vagy vezetői kontrollt illetően, így akár otthonról is kényelmesen végezhetők. Cikkünkben munkajogi szempontból foglaljuk össze a távmunkavégzés legfontosabb tudnivalóit.
Otthonápolás munkaként való elismeréséhez – Törvényjavaslat
A T/4778. törvényjavaslat célja az otthonápolás teljes értékű munkavégzésként való elismerése. Az Országgyűlés a gyermekek otthonápolási díja bevezetésével ugyan fontos, de még az otthonápolásra szoruló gyermekeket nevelő szülők esetében sem elégséges lépést tett. Ugyanakkor az otthoni ápolás más formáinak megfelelő szintű elismerésére kísérlet sem történt, a juttatások minimálbérhez kötése pedig ugyan már kimondott kormányzati cél, de a végrehajtása egyelőre a jövő ködébe vész. Szintén szükséges a gyermekek otthonápolási díjára és az ápolási díjra jogosult nyugdíjasok közötti indokolatlan megkülönböztetés megkülönböztetésével az ezen ellátásokra való jogosultság kiterjesztése minden, nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást kapó személyre, hiszen az elvégzett munka társadalmi haszna nem függ attól, hogy az ápolási tevékenység nyugdíj előtt vagy a nyugdíjjogosultság megnyílta után kezdődött.