A munkaviszony többféleképpen szűnhet meg. Lehet munkáltatói vagy munkavállalói felmondás, de a felek közös megegyezéssel is dönthetnek a munkakapcsolat végéről. Olyan is lehetséges, hogy felmondás közös megegyezéssel? Vagy itt már valami nem stimmel?
A munkajog túlnyomórészt a munkavállaló munkahelyen, munkaidőben folytatott tevékenységét és egyéb magatartását szabályozza. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkavállaló a munkaidején kívül bármilyen, akár a munkáltatóra nézve sértő magatartást tanúsíthat. Milyen szabályok vonatkoznak a munkavállaló munkahelyen kívüli magatartására? A munkahelyen kívüli magatartás miatt is elbocsátható a dolgozó?
Ha a munkáltató jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt, a sérelmet szenvedett munkavállaló többféle igénnyel élhet. Azonban a jogellenes megszüntetést nem minden esetben követheti a munkaviszony helyreállítása. Milyen esetekben állítja helyre a bíróság a jogellenesen megszüntetett munkaviszonyt?
A leltárról és a leltárhiányról már bizonyára sokan hallottak. Az azonban már nem olyan köztudott, hogy ki fizeti majd meg a hiányt? Kit terhel a leltárhiány? Minden esetben a munkáltatónak kell lenyelnie a hiány miatti veszteséget? Netán a dolgozónak kell megfizetni a kárt?
A cégeknek rendelkezniük kell székhellyel. Az induláskor, illetve a családi vállalkozások esetén igen gyakori, hogy a cég székhelye a tag, a család saját lakása, ingatlana. Természetesen a cég székhelye nem csak saját tulajdonú ingatlanban képzelhető el. De mi a helyzet a székhelyszolgáltatást kínáló lehetőségekkel? Mire érdemes figyelni székhelyszolgáltatás esetén?
A munkáltatók gyakran biztosítanak a munkavállalók számára az alapbérükön felül olyan juttatást, amelynek célja a dolgozók motiválása vagy munkájuk, teljesítményük elismerése. E juttatási formák a gyakorlatban sokféle elnevezést kaphatnak, mint prémium, bónusz, jutalom. De melyik mit jelent pontosan? Minden az elnevezésen múlik?
A munkáltató egyik legfontosabb jogosultsága a munkaviszonyban a munkarend meghatározása, vagyis a munkaidő beosztása. Bizonyos munkakörök esetén azonban mindkét félnek előnyös lehet, ha a munkavállaló maga osztja be a munkaidejét. Mikor jogosult a munkavállaló beosztani a munkaidejét?
Számos olyan munkakör van, amely éjszakai munkavégzést tesz szükségessé. Ugyanakkor az éjszakai munka nagyobb megterhelést jelent a munkavállalóra. Ezért léteznek az éjszakai munkavégzésre vonatkozó külön előírások is. Mit kell tudni az éjszakai munkavégzésről?
Léteznek olyan munkáltatók, amelyek tevékenységükből fakadóan folyamatosan működnek, vagy csak rövid időre engedhetik meg a leállást. A munkáltató megszakítás nélküli tevékenysége a munkavállalókra és a munkavégzésre is jelentős hatással lehet. Mivel jár, ha a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli?
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának?
