2019. október 31-ig, vagyis már csak ebben a hónapban van lehetőségünk a régi 500 forintos bankjegyekkel fizetünk. Október végétől ugyanis a Magyar Nemzeti Bank bevonja ezen régi, 2014 előtt kibocsátott bankjegyeket.
A munkavállalók általában nem maguk döntik el, hogy hol és hogyan végezzék el a munkát. A főnök, azaz a munkáltató mondja meg, hogy mit és hogyan vár el. De mit tehetünk akkor, ha a főnök a „szürke”, netán a „fekete” zónában jár és tőlünk is ezt várja? Kötelesek vagyunk minden utasítást gondolkodás nélkül végrehajtani?
A munkáltatók és a munkavállalók gazdasági érdekei összeütközésének kényes területe a versenytárshoz történő “átigazolás”. Nem véletlen ez, hiszen egy-egy munkatárs fejében ott lehet a céges stratégia, a kemény munkával évek alatt megszerzett üzleti ismeretek és kapcsolatok. Ez mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak értékes. A munkáltató a konkurenciát csökkentené, míg a munkatárs a munkaerőpiaci helyzetét szeretné javítani az értékes tudással. Jogos hát a kérdés: korlátozható-e a munkatársak versenytárshoz vándorlása?
2020. január 1-jével számos törvény változik kisebb-nagyobb mértékben, ami érinti a munkaügy és bérszámfejtés területét. Cikkünkben azokat a 2020. évet érintő főbb változásokat foglaljuk össze, melyek például főbb számításokat érintenek, vagy éppen megszűnő változások.
A kedvezmény mértéke attól függ, hogy a magánszemély hány gyermek (kedvezményezett eltartott) után jogosult családi pótlékra és hány olyan személy (eltartott) él a családban, akit a családi pótlék összegének meghatározása során figyelembe lehet venni.
A diákmunka egyszerűsített foglalkoztatás keretében is végezhető. A foglalkoztatással kapcsolatos közterhet csupán a munkáltatónak kell fizetnie…
A diák által végzett munka történhet munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében is. Ide tartozik, ha a tanulóval megbízási szerződést kötnek.
Ennél a foglalkoztatási formánál is fő szabály szerint munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. Az Mt. azonban – az iskolai szünet időtartama alatt – annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki nappali rendszerű képzés keretében (általános iskolában, szakiskolában, középiskolában) folytatja tanulmányait. Amennyiben a tanuló 18. év alatti, akkor csak törvényes képviselője hozzájárulásával létesíthet munkaviszonyt. A gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a 16. életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.
Az Mt. azonban – az iskolai szünet időtartama alatt – annak a 15. életévét betöltött tanulónak is engedélyezi a foglalkoztatását, aki nappali rendszerű képzés keretében folytatja tanulmányait.
Ebben a tájékoztatóban a diákok munkavállalásával összefüggő legfontosabb adózási szabályokat mutatjuk be. Nézzük most meg, hogyan is alakulnak ezek a szabályok.