Ismert, hogy a korlátolt felelősségű társaságban a tagokat üzletrészek illetik meg. Azonban kevesebben vannak tisztában azzal, hogy valójában mit jelent az üzletrész, és milyen szabályok vonatkoznak rá. Mit kell tudni az üzletrészről?
Nem ritka, hogy az örökös nem kíván örökölni az örökhagyó után, ezért kijelenti, hogy az öröklésről lemond. Jogi értelemben azonban az öröklésről lemondás nem teljesen azt jelenti, mint amit a hétköznapi szóhasználat alapján gondolnánk. Mit értünk öröklésről lemondás alatt? Mikor és hogyan lehet lemondani az öröklésről?
Az öröklési szerződés a végintézkedések egyik sajátos, kétoldalú formája. Megkötésére rendszerint azért kerül sor, mert az örökhagyó biztosítani kívánja saját ellátását, gondozását. Mit kell tudni az öröklési szerződésről, hogyan köthető?
Hogyan történik a hagyaték felosztása az örökösök között, ha az örökhagyó után többen örökölnek? Kötelesek-e az örökösök a végintézkedésben vagy a törvényben foglaltak szerint felosztani a hagyatékot vagy ettől eltérően is osztozhatnak?
„A papír semmin sem változtat” – szokták mondani a házasságot kevésbé fontosnak tartó párok. A házasságkötés azonban egészen más jogi köteléket hoz létre két ember között. A házastársak jogai mások, mint élettársi kapcsolatban élőké. Azonban a házastársi öröklésnél önmagában a papír sem lesz feltétlenül elegendő. Miért hiúsulhat meg a házastárs öröklése?
Ha az örökhagyónak nincs gyermeke vagy más leszármazója, abban az esetben sor kerülhet az ági öröklés szabályainak alkalmazására. Ilyen esetben az ági vagyonnak minősülő vagyontárgyak tekintetében a törvényes öröklés általános szabályaitól eltérő öröklési rend érvényesül. Mi minősül ági vagyonnak? Ki és milyen esetben örökölheti az ági vagyont? Melyek az ági öröklés tudnivalói?
Hagyatéki ügyekben előfordulhat, hogy az örökös vagy más érdekelt a hagyatéki tárgyaláson személyesen nem tud megjelenni, de szeretné, hogy valaki képviselje. Ki lehet meghatalmazott hagyatéki eljárásban? Hogyan lehet meghatalmazást adni?
Az örökhagyót túlélő házastárs az örökhagyó törvényes örökösei közé tartozik. Manapság is gyakran tapasztalható félreértés azzal kapcsolatban, hogy az özvegy az örökhagyó hagyatékából miként örököl. Ennek oka, hogy a jelenlegi Polgári Törvénykönyvet megelőző időszakban az özvegy öröklése hosszú ideig a jelenlegitől eltérően történt. Melyek a házastársi öröklés új szabályai?
Mi az utóöröklés? Milyen esetben engedi meg a hazai jog utóörökös nevezését? Az ún. utóörökös abban az esetben jöhet szóba…
Sok esetben az örökhagyó végrendeletét nem egyedül készíti el, hanem a végrendelkezés során tanúk és más személyek is közreműködnek. Örökölhet-e a végrendeletnél közreműködő személy?
