Browsing: Munkaügy

Munkaügy
0

Először is nézzük meg, hogy kit kell megváltozott munkaképességű személynek tekinteni. Megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt, akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy aki fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesül és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a 4 órát eléri.

Bér
0

A magyar munkajog szabályai alapján, díjazás nélkül a munkavégzés nem lehetséges. Ez egy igen szilárd előírása a törvénynek, pláne, ha arra gondolunk, hogy még a hozzátartozók között sem lehet ingyenes munkaszerződést kötnünk. De most fordítsuk a visszájára a történetet. Adható-e díjazás munkavégzés hiányában?

Munkaügy
0

A Munka Törvénykönyve alapján alapszabadság, valamint különböző jogcímeken nevesített pótszabadság jár dolgozónknak, ha a naptári év egészében fennáll a munkaviszonya, és azt munkában is tölti. Ha munkaviszonya nem áll fenn az év egészében, a szabadság arányos részére jogosult. A munkaviszony évközi megszűnésekor a törvény nem a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot biztosít, hanem a munkában töltött időtartamra rendeli el a szabadság kiadását.

Cikkünkben a fő hangsúlyt a felmentési idő kérdéskörére helyezzük, s összefoglaljuk, hogyan vehetjük figyelembe a szabadságok szempontjából.

1 2 3 6