2020. szeptemberétől a munkaviszonyban álló biztosítottak[1] esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azaz 48 300 forint után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb.[2] Ez a járulékfizetési alsó határ.
Az ekho szabályai szerint adózó bevétel, ellenérték a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (mint például a gyed, táppénz) számításakor nem vehető figyelembe.
Az alábbiakban nézzük meg, hogy miként módosul a személyi jövedelemadóról szóló törvény.
A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből kell megállapítani.
Január 1-jétől egy értékbeli korlátot is vizsgálnia kell a munkáltatónak a kamatkedvezményből származó jövedelem megállapításakor, ha a munkavállalónak kedvezményes lakáscélú hitelt ad. Az értékbeli korlát vonatkozik az önkormányzat által a magánszemélynek adott hitelekre is.
Manapság nagy népszerűségnek örvendenek a nyereményjátékok. Legnépszerűbb változatai a szerencsejátékok, azonban gyakoriak az olyan játékok is, amelyeket televízióban, rádióban, interneten, üzletekben, vagy éppen valamilyen termék csomagolásán reklámoznak. Sokszor vetélkedők, vagy bizonyos versenyek révén jutnak a szerencsések nyereményhez. Nagyon fontos tudnunk, hogy ilyen esetben adózási szempontból mindig azt kell vizsgálni, hogy a nyertesnél keletkezik-e jövedelem és adókötelezettség.
Először is nézzük meg, hogy mi is minősül csereügyletből származó bevételnek és kiadásnak. Csereügyletből származó jövedelemnek számít a számvitelről szóló törvény szerinti deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet alapján a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételnek azon része, amely meghaladja – a kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefüggő – az igazolt kiadásokat. A csereügyleti veszteség pedig a csereügyleti kiadásnak a csereügyleti bevételt meghaladó összege.
Az alábbiakban nézzük meg, hogyan módosult a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény.
Az alábbiakban nézzük meg, hogyan módosul a személyi jövedelemadóról szóló törvény. A változásokat a 193. számú Magyar Közlöny tartalmazza.
A T3114. számú törvényjavaslat értelmében munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is, valamint az ügyvédi iroda az ügyvédi iroda tagjának tekintetében.