Először is nézzük meg, hogy mi is minősül csereügyletből származó bevételnek és kiadásnak.
Csereügyletből származó jövedelemnek számít a számvitelről szóló törvény szerinti deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügylet alapján a magánszemély által az adóévben megszerzett bevételnek azon része, amely meghaladja – a kizárólag az adott ügylettel közvetlenül összefüggő – az igazolt kiadásokat. A csereügyleti veszteség pedig a csereügyleti kiadásnak a csereügyleti bevételt meghaladó összege.
Csereügyleti jövedelem/veszteség megállapítása
Érdemes tudnunk, hogy a csereügyleti jövedelmet és/vagy a csereügyleti veszteséget a kifizető mindig az adóév végén állapítja meg. Fontos, hogy ügyletenként kell megállapítania és a magánszemélynek az adóévet követő év január 31-éig ügyletenként részletezett igazolást kell kiállítania, továbbá arról az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint a rá vonatkozó rendben adatot kell szolgáltatnia az állami adó- és vámhatósághoz. Kifizető hiányában pedig a csereügyleti jövedelmet és/vagy a csereügyleti veszteséget a magánszemélynek ügyletenként kell nyilvántartania.
Érdemes tudnunk, hogy a megállapított jövedelem jogcímét és az adófizetési kötelezettség mértékét a felek (a bevételt szerző magánszemély és a vele az ügyletben szerződő személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével kell meghatározni, ha megállapítható, hogy az ügylet célja a magánszemély olyan jövedelemszerzése, amelyet – valós kockázat nélkül – a felek által a piaci ár, árfolyam, kamatláb, díj és egyéb tényezők alakulásától eltérő feltételek kikötésével ért el.
Az itt említett jövedelemmel összefüggésben a kifizetőt adó(adóelőleg)-levonási kötelezettség nem terheli. A csereügyleti jövedelmet és annak adóját a jövedelmet szerző magánszemélynek az adóév végét követően ügyletenként kell megállapítania, amit az adóévről benyújtandó bevallásában vall be, valamint az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig köteles megfizetni.
Ha a csereügylet időtartama túlnyúlik az adóéven
Előfordulhat olyan eset is, hogy a csereügylet időtartama túlnyúlik az adóéven. Ilyen esetben, az annak időtartamára eső valamely adóévben a magánszemély az adott csereügylet alapján csereügyleti veszteséget ér el. Ezen veszteség évéről szóló adóbevallásában ügyletenként feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet.
Fontos, hogy az adókiegyenlítést ügyletenként, az adott ügylet időtartama alatt évente göngyölítve, folyamatosan vezetett elszámolási nyilvántartás alapján kell megállapítani. Figyeljünk rá, hogy a nyilvántartás olyan bizonylatnak minősül, amelyre az ügylet lezárultát követően az adózás rendjéről szóló törvénynek az elévülésre, illetve a bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.
Az adókiegyenlítés elszámolási nyilvántartását a következők szerint kell vezetni:
a) az ügylet keletkezésének évéhez fel kell tüntetni a keletkezés évéről szóló bevallásban bevallott
aa) csereügyleti jövedelem bevallott adóját (a továbbiakban: adókiegyenlítési keret), vagy
ab) csereügyleti veszteségnek az akkor hatályos adókulccsal számított szorzatát (a továbbiakban: adókiegyenlítésre jogosító összeg);
b) minden további évben
ba) az adókiegyenlítési keretet növeli az ügylet adott évi csereügyleti jövedelmének bevallott adója,
bb) az adókiegyenlítésre jogosító összeget növeli az ügylet adott évre bevallott csereügyleti veszteségének az akkor hatályos adókulccsal számított szorzata;
c) az adókiegyenlítési keretet és az adókiegyenlítésre jogosító összeget csökkenti az adott évben csereügyleti veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítés, amely egyenlő az ab) és a bb) pont szerint megállapított (göngyölített) adókiegyenlítésre jogosító összegnek az aa) és a ba) pont szerint megállapított (göngyölített) adókiegyenlítési keretet meg nem haladó részével.
[Forrá: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról]
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu