2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól.[1]
Közel másfél millió magánszemélyt és egyéni vállalkozót értesít a NAV elmúlt évi adó-, illetve vámtartozásáról vagy túlfizetéséről. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a napokban megkezdte azoknak a magánszemélyeknek és egyéni vállalkozóknak az értesítését, akiknek az adószámláján az elmúlt évről tartozás vagy túlfizetés van.
Az egyéni vállalkozó, amennyiben biztosítottnak minősül, szem előtt kell tartanunk, hogy a levonandó járulékok alapját speciális szabályok szerint állapítsuk meg. A járulékok alapjának, valamint a vállalkozói kivét arányosítására vonatkozóan is eltérő szabályokat kell alkalmaznunk, mint egy munkaviszonyban álló személy esetében.
A vállalkozói osztalékalapot az adózás utáni vállalkozói jövedelemből kell megállapítani.
A kisadózó vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, tovább a termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, az Áfa tv. szabályai szerinti nyugta vagy számla kiállítására köteles azzal, hogy a kiállított számlán feltünteti azt, hogy „Kisadózó”.
A munkaerőhiány enyhítése érdekében több éve számos vállalkozás veszi igénybe a külföldi illetőségű munkaerő-kölcsönző cégek szolgáltatásait. A bérbevevők jellemzően kiemelt adózói körbe tartoznak és nagy létszámban – magasabb szaktudással nem rendelkező – munkaerőt foglalkoztatnak.
Az alábbiakban nézzük meg, hogyan módosul az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény. A változásokat a 193. számú Magyar Közlöny tartalmazza.
Az alábbiakban nézzük meg, hogyan módosultak az egyéni vállalkozók járulékfizetésére vonatkozó rendelkezések.
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a…
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) hatálya alá…