Manapság nagy népszerűségnek örvendenek a nyereményjátékok. Legnépszerűbb változatai a szerencsejátékok, azonban gyakoriak az olyan játékok is, amelyeket televízióban, rádióban, interneten, üzletekben, vagy éppen valamilyen termék csomagolásán reklámoznak. Sokszor vetélkedők, vagy bizonyos versenyek révén jutnak a szerencsések nyereményhez. Nagyon fontos tudnunk, hogy ilyen esetben adózási szempontból mindig azt kell vizsgálni, hogy a nyertesnél keletkezik-e jövedelem és adókötelezettség.
Mi számít jövedelemnek?
Ilyen tekintetben fontos, hogy tudjuk mi számít jövedelemnek. A nyeremény esetében – ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá – a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben (Szjtv.) meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az ajándéksorsolásból, a fogadásból, valamint a külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény (adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egésze jövedelemnek számít.
Pénzbeli nyeremény esetén
az adót a magánszemélyeknek kiosztandó teljes nyereményösszegből egy tételben kell a kifizetőnek levonnia, és befizetnie.
Ha a nyeremény nem pénz
Előfordulhat természetesen olyan eset is, hogy a nyeremény nem pénz, hanem más vagyoni érték. Ilyen esetben a kifizetőt terhelő adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa. Jó ha tudjuk, hogy ez vonatkozik a nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny nem pénzben kapott díjára, ha az egyébként nem minősül adóköteles nyereménynek.
Nem számít azonban jövedelemnek
a jogszerűen szervezett, engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, a bingójátékból, a kártyateremben szervezett kártyajátékból, a távszerencsejátékból, valamint az online kaszinójátékból származó nyeremény.
Forrás: [1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról]
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
