Nem ritka, hogy az örökös nem kíván örökölni az örökhagyó után, ezért kijelenti, hogy az öröklésről lemond. Jogi értelemben azonban az öröklésről lemondás nem teljesen azt jelenti, mint amit a hétköznapi szóhasználat alapján gondolnánk. Mit értünk öröklésről lemondás alatt? Mikor és hogyan lehet lemondani az öröklésről?
Mikor és hogyan lehet lemondani az öröklésről?
Amikor köznapi szóhasználatban beszél valaki az öröklésről való lemondásról, akkor ez alatt általában azt érti, hogy az elhunyt után nem kíván örökölni. Ezzel szemben jogi értelemben az öröklésről való lemondás csak az örökhagyóval az ő életében kötött szerződés alapján lehetséges.
Az öröklésről lemondani az örökhagyóval kötött írásbeli szerződéssel lehet. A lemondás nem egyoldalú nyilatkozat az örökös részéről. Ez egy megállapodás, amelyet az örökhagyóval kell kötnie.
Az öröklésről olyan személy mondhat le a szerződésben, aki az örökhagyó urán törvényes öröklésre jogosult. Például lemondhat a gyermek a szülővel kötött szerződésben, vagy a házastársak az egymással kötött szerződésükben. Nem feltétel azonban, hogy a törvényes öröklésre való jogosultság már a szerződéskötéskor fennálljon. Olyan személy is lemondhat az öröklésről, aki a szerződéskötést követően válhat az örökhagyó törvényes örökösévé.
Az nem kizárt, hogy a felek a lemondásról szóló szerződést később módosítsák vagy akár felbontsák. Természetesen erre addig van lehetőség, amíg a felek mindegyike életben van.
A lemondás tartalma
Ha a felek eltérően nem állapodnak meg, a lemondás kiterjed a teljes örökrészre és kötelesrészre is. Az örökhagyó és az örökös azonban úgy is megállapodhatnak, hogy az örökös csak részben (pl. a hagyaték meghatározott elemei vagy hányada tekintetében) mond le az örökhagyó utáni öröklésről. Olyan megállapodás is köthető, amelyben az örökös az őt illető kötelesrészről nem mond le.
A lemondás történhet ingyenesen vagy ellenszolgáltatás fejében. Abban is megállapodhat az örökhagyó az örökössel, hogy a lemondásért cserébe meghatározott pénzösszeget, ingatlant, más vagyontárgyat még életében átruház az örökösre.
Az öröklésről való lemondásra az örökhagyó életében kerül sor. Tehát olyan időpontban, mikor még nem vehető teljesen biztosra, hogy milyen vagyontárgyak lesznek majd később a hagyatékban. A szerződés megkötése után az örökhagyó vagyona változhat, további vagyont szerezhet vagy a vagyon csökkenhet is. Főszabály szerint a lemondás kiterjed arra a vagyonra is, amelyet az örökhagyó a lemondás után szerzett. A felek azonban ettől eltérően is megállapodhatnak. E szabály alól kivételt jelent az is, ha a lemondást követően az örökhagyónál olyan rendkívüli vagyonnövekedés következett be, hogy annak ismeretében a lemondó nyilatkozatot feltehetően nem tették volna meg. Ebben az esetben e vagyonnövekményre a lemondás akkor sem terjed ki, ha a felek erről a kérdésről a szerződésben nem rendelkeztek.
A lemondás következményei
Az öröklésről való lemondás eredményeként, az örökös az örökhagyó utáni öröklésből kiesik, azaz nem örökölhet.
A lemondó leszármazójára főszabály szerint a lemondás nem terjed ki. Tehát például a lemondással kieső örökös gyermeke az örökhagyó után továbbra is örökölhet. Kivételt képez, ha az örökös és az örökhagyó a lemondásról szóló szerződésben úgy állapodtak meg, hogy a lemondás az örökös leszármazójára is kiterjed. Kitejed a lemondás a leszármazóra akkor is, ha a lemondásért az örökhagyó olyan ellenszolgáltatást adott, amelynek értéke eléri a lemondó kötelesrészének értékét.
Lehetőség van meghatározott személy javára is lemondani az öröklésről. Főszabály szerint ez olyan esetre szólhat, ha a kedvezményezett személy az örökhagyó után akár törvény, akár végrendelet alapján örököl. Például az egyik testvér lemondhat a másik testvér javára a szülőjük utáni öröklésről.
A szerződésben az örökhagyó és az örökös úgy is megállapodhatnak, hogy a lemondás olyan személy javára szól, aki nem örököl az örökhagyó után. Ebben az esetben a szerződésből egyértelműen ki kell derülnie, hogy kifejezetten az örökhagyó után nem öröklő személy javára szól a lemondás.
Lemondani az öröklésről vagy visszautasítani az örökséget?
Az öröklésről való lemondást gyakran keverik az örökség visszautasításával.
Ha az örökös az örökhagyó halála után dönt úgy, hogy nem kíván örökölni, akkor ezen akaratát az örökség visszautasításával tudja kifejezésre juttatni. Ez nem ugyanaz, mint lemondani az öröklésről. A lemondással szemben az örökség visszautasítása nem szerződés. Ez az örökös egyoldalú nyilatkozata, amelyet az örökhagyó halála után tehet meg. Az örökséget visszautasító nyilatkozatot akár szóban is meg lehet tenni. A visszautasítás kinyilvánítására általában a hagyatéki eljárás során kerül sor. A visszautasítás főszabály szerint csak a teljes örökségre terjedhet ki.
Az osztályos egyezség sem ugyanaz, mint lemondani az öröklésről
A hagyaték felosztásának gyakori esete, hogy a hagyatéki eljárásban az egyik örökös kijelenti, hogy egyik-másik hagyatéki vagyontárgyról le kíván mondani egy másik örökös javára. Ez jogilag szintén nem az öröklésről lemondás esete. Ez az örökösök közötti osztályos egyezség, amiben az örököstársak megállapodnak, hogy az egyes vagyontárgyakat ki örökölje a hagyatékból. Fontos azonban, hogy osztályos egyezséget csak örökösök köthetnek egymással. Így olyan személy nem vehet részt a hagyaték ilyen módon való felosztásában, aki nem örökös.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
