Gyakori, hogy a munkáltatók a munkaviszony megszűnése utáni időszakra versenytilalmi megállapodással védik a gazdasági érdekeiket. A versenytilalmi megállapodás célja, hogy a munkavállaló ellenérték fizetése fejében a munkaviszony megszűnését követően meghatározott ideig ne jelentsen konkurenciát a munkáltatónak. Például azzal, hogy valamilyen formában a munkáltató versenytársánál helyezkedik el vagy maga kezd a munkáltatóval konkurens tevékenységbe. Mi a következménye annak, ha egyik vagy másik fél megszegi a versenytilalmi megállapodást?
A versenytilalmi megállapodás
A versenytilalmi megállapodás a munkáltató és a munkavállaló között kötött írásbeli megállapodás. Ebben a munkavállaló arra kötelezi magát, hogy a munkaviszony megszűnését követően meghatározott ideig nem tanúsít olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. A munkáltató pedig megfelelő ellenérték fizetésére vállal kötelezettséget a versenytilalom betartása fejében. A megállapodás legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évre szólhat.A feleknek a versenytilalmi megállapodásban kell meghatározniuk, hogy a munkavállaló mely tevékenységektől köteles tartózkodni. Azaz mit tekintenek a munkáltató jogos gazdasági érdekét veszélyeztető tevékenységnek. A tilalmat meghatározhatják földrajzi terület szerint, meghatározott tevékenységi körökre, szakmai területekre, munkakörökre vonatkozóan. Azt is meghatározhatják, hogy milyen jellegű foglalkoztatási formák tiltottak a munkavállaló számára. Például munkaviszony, vállalkozás, megbízás, egyéni vállalkozás stb.
A munkáltató ellenértéket köteles fizetni a munkavállaló részére. Az ellenérték kifizetése – a felek megállapodásától függően – történhet a munkaviszony fennállása alatt vagy a munkaviszony megszűnését követően is. A kifizetésre sor kerülhet egyösszegben vagy részletekben.
A versenytilalmi megállapodás ellenértékénél fontos, hogy arányos legyen a versenytilalom által a munkavállalót ért korlátozással. Az ellenérték meghatározása során különösen arra kell ügyelni, hogy a megállapodás milyen mértékben gátolja a dolgozót az újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében, figyelembe véve a képzettségét, gyakorlatát is. A Munka Törvénykönyve meghatározza az ellenérték minimumát. Ez nem lehet kevesebb, mint a versenytilalommal érintett időszakra irányadó munkabér egyharmada. Azonban a minimum összeg elérése nem jelenti, hogy az ellenérték automatikusan arányosnak is minősül, ugyanis ehhez vizsgálni kell a korlátozás mértékét, terjedelmét is.
A versenytilalom megszegése a munkavállaló által
A versenytilalmi megállapodás megszegése gyakrabban merül fel munkavállalói részről. A megállapodás megszegésének minősül, ha a munkavállaló a megállapodásban foglalt foglalkoztatási, illetve versenytevékenységre vonatkozó korlátozást a versenytilalmi időszak alatt megszegi.
Ha a munkavállaló a versenytilalmi megállapodást megszegi, akkor nem jogosult a versenytilalom ellenértékére. Ezt azt jelenti, hogy a munkáltató a megállapodás szerinti ellenértéket ebben az esetben nem köteles megfizetni, illetve a már kifizetett ellenértéket visszakövetelheti.
Elképzelhető, hogy a munkavállaló a versenytilalmi megállapodás megszegésével tényleges vagyoni hátrányt is okoz a munkáltatónak. Például üzletfeleket visz át a munkáltató versenytársához, ami miatt a munkáltató bevételtől esik el. Ha a munkáltató tudja bizonyítani, hogy a megállapodás megszegése következében milyen mértékű kár érte, akkor követelheti a kár megtérítését a munkavállalótól.
A versenytilalmi megállapodásban a felek megállapodhatnak kötbér fizetésében is. Így például a munkavállaló kötelezheti magát a megállapodásban, hogy meghatározott összegű kötbért fizet a munkáltatónak, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a versenytilalmi megállapodást. A kötbér előnye a munkáltató számára, hogy érvényesítéséhez nem szükséges a ténylegesen bekövetkezett kárt bizonyítani. Elegendő, ha a versenytilalmi megállapodás munkavállaló általi megszegését bizonyítja.
A versenytilalmi megállapodás megszegése a munkáltató által
A munkáltató kötelezettsége a megállapodásban meghatározott, megfelelő versenytilalmi ellenérték megfizetése a munkavállaló részére. Ha a munkáltató az ellenérték megfizetését elmulasztja vagy hiányosan fizeti meg, akkor megszegi a megállapodást.
Ha a munkáltató megszegi a fizetési kötelezettségét, akkor a munkavállaló mentesül a versenytilalmi kötelezettsége alól. Azonban a bírói gyakorlat szerint önmagában a rövid időtartamú fizetési késedelem nem minősül olyan súlyú szerződésszegésnek, amely önmagában mentesíti a munkavállalót a versenytilalmi kötelezettsége megtartása alól.
Amennyiben a munkáltató a versenytilalom ellenértékét nem fizeti meg, akkor a munkavállaló úgy is dönthet, hogy a meg nem fizetett ellenérték kifizetését követeli a munkáltatótól. Ebben az esetben viszont a versenytilalmi megállapodás továbbra is kötelezi a munkavállalót. Azaz a megállapodásnak megfelelően köteles tartózkodni a munkáltató jogos gazdasági érdekét sértő vagy veszélyeztető magatartástól.
Ha a munkáltató a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, azonban a munkavállaló a versenytilalmi kötelezettségeit betartja és emiatt őt kár éri, akkor a kár bizonyítása esetén követelheti a munkáltatótól annak megtérítését. Például ilyen eset lehet, ha a munkavállaló a megállapodás miatt nem tudott elfogadni egy jól jövedelmező állást. Emiatt pedig kárt szenvedett elmaradt jövedelem formájában.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
