A megbízási szerződés az egyik leggyakrabban használt szerződéstípus, amely a mindennapokban sűrűn előfordul, de sok esetben nem is nevezik nevén a felek. Mikor beszélhetünk megbízási szerződésről? Melyek e szerződés legfontosabb jellemzői?
Mire szolgál a megbízási szerződés?
A megbízási szerződés az egyik legsokrétűbb szerződéstípus, amelyben a megbízó valamely feladat, tevékenység ellátását bízza rá a megbízottra. A megbízás gyakran valamely ügy vitelére szól a megbízó nevében és/vagy érdekében. Lényegében minden olyan feladat ellátására szóló szerződés megbízásnak tekinthető, amely nem tartozik más szerződéstípusba és nem munkaszerződés.
A megbízási szerződés szólhat olyan feladat ellátására, amely nem igényli a megbízó képviseletét. Például tanácsadásra, szakértői tevékenységre, könyvvizsgálatra. Vonatkozhat olyan feladatra, amelynek során a megbízó képviselete szükséges más személy, hatóság, bíróság stb. előtt. Például per vitelére szóló ügyvédi megbízás. Ebben az esetben a megbízás együtt jár a meghatalmazással, amelyben a megbízó feljogosítja a megbízottat arra, hogy a képviseletében eljárjon az adott feladat kapcsán.
A megbízási szerződés főbb jellemzői
A megbízási szerződések közös jellemzője, hogy a megbízott a rábízott feladat ellátását vállalja, nem pedig egy meghatározott eredmény elérését. Ez az egyik legfontosabb tényező, amely a megbízást megkülönbözteti a vállalkozási szerződéstől. Természetesen a megbízási szerződést kötő felek élhetnek szerződési szabadságukkal és olyan vegyes jellegű megbízási szerződést is köthetnek, amelyben a megbízott az eredményre is kötelezettséget vállal. Az idők során kialakultak a megbízási szerződésnek olyan sajátos altípusai, amelyeknek része az eredményre való kötelezettség. Ilyen például a közvetítői szerződés (pl. ingatlanközvetítés), amely akkor minősül teljesítettnek, ha a megbízó a közvetített szerződést megköti.
A megbízás szólhat meghatározott feladatra, eseti jelleggel, de köthető ügyek csoportjára, több feladatra is.
A megbízási szerződés főszabály szerint nincs meghatározott formához, alakhoz kötve. Így írásban, szóban, vagy akár ráutaló magatartással is megköthető. Ha azonban a megbízás magában foglalja a képviseletre szóló meghatalmazást is, akkor a megbízási szerződést is olyan formában kell megkötni, amelyet a jogszabály a megbízott nevében megtenni kívánt nyilatkozatra előír. Ha például ingatlan adásvételi szerződés megbízó nevében és képviseletében való megkötésére szolgál a megbízás, akkor írásba kell foglalni.
A megbízó és a megbízott kapcsolata
A megbízó köteles a rábízott feladatot gondosan ellátni és ennek során a megbízó utasításait követni. A megbízónak széleskörű utasítási joga van a megbízás ellátása kapcsán, így akár általános jellegű, akár részletekbe menő utasításokat is adhat. Az utasítások azonban nem lehetnek ellentétesek a megbízási szerződés tartalmával és nem módosíthatják egyoldalúan a megbízási szerződést. A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ha ilyen eset fordul elő, akkor erről a megbízót utólag haladéktalanul tájékoztatni kell.
Előfordulhat, hogy a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad. Ebben az esetben a megbízott köteles őt figyelmeztetni erre. Ha ennek ellenére az utasítást fenntartja, akkor a megbízott a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja, vagy a megbízástól elállhat, illetve a szerződést felmondhatja. Köteles azonban az utasítás teljesítését megtagadni, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértését eredményezné, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
A megbízottnak a megbízó felé tájékoztatási kötelezettsége van.
- Ennek keretében az általa ellátott tevékenységről, a feladat állásáról a megbízót kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni kell. Ennek egyik esete, ha a megbízás ellátása során új körülmények merülnek fel, amelyek az utasítások módosítását teszik indokolttá.
- Ha pedig a megbízás ellátásához közreműködő személy igénybevétele vált szükségessé a megbízott oldalán, akkor erről is tájékoztatást kell adni a megbízónak.
- Abban az esetben, ha a megbízott a megbízást teljesítette, köteles a megbízót erről késedelem nélkül értesíteni.
Megbízási díj és elszámolás
A megbízó a megbízás ellátásáért megbízási díjat köteles fizetni a megbízott részére. A megbízási díj többféle módon kerülhet meghatározásra, pl. átalánydíj, a feladatokhoz igazodó tételes díj, óradíj, jutalék stb.
A megbízási díj főszabály szerint a szerződés teljesítésekor esedékes. Több részfeladatot tartalmazó, vagy hosszabb távra szóló megbízás esetén a megbízási díj egyes részfeladatokhoz vagy munkaidőhöz is köthető. Ha a szerződés a megbízás teljesítése előtt szűnt meg, a megbízott a megbízási díj tevékenységével arányos részére jogosult.
A megbízási szerződés sajátosságaiból eredően főszabály szerint a megbízott a megbízási díjra akkor is jogosult, ha eljárása nem vezetett eredményre. Kivételt képez, ha az eredmény részben vagy egészben való elmaradása a megbízottnak felróható. Ha a felek a megbízási szerződésben eredményt is kikötnek, akkor megállapodhatnak abban, hogy a díj vagy egy része csak az eredmény elérése esetén jár.
A megbízási szerződés megszűnésével a megbízó köteles a megbízottnak a megbízás ellátása során felmerült szükséges és indokolt költségeit megtéríteni. Ha pedig a megbízott a megbízás alapján harmadik személlyel szemben kötelezettséget vállalt, a megbízó köteles őt ez alól is mentesíteni.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
