A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása
A törvényt az Országgyűlés a 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el és december 20-án jelent meg a 207. számú Magyar Közlönyben.
A törvényt az Országgyűlés a 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el és december 20-án jelent meg a 207. számú Magyar Közlönyben.
Mint az ismeretes, a munkaadónak a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében…
A védett korú dolgozók esetén felmondási korlátozások érvényesülnek, így a munkáltatónak körültekintően kell eljárnia! Ki minősül védett korú munkavállalónak? Milyen szabályok vonatkoznak az ilyen dolgozónak való felmondásra?
A munkaviszony keretében történő foglalkoztatás során munkavállalónknak az elvégzett munkájáért munkabért fizetünk. Díjazás nélkül tehát munkaviszony nem jöhet létre. A Munka Törvénykönyve a munkabér fogalmát egyértelműen nem írja le. Sok esetben azonban szükséges annak pontos ismerete, hogy mit is jelent. Cikkünkben azt nézzük meg, hogy mindezek ellenére a munkaviszony legfontosabb elemét, azaz a munkabért hogyan határozhatjuk meg.
Munkavállalónkat a munkaszerződéstől eltérő munkakörben és munkahelyen foglalkoztathatjuk, de ennek is megvannak a szabályai. Erre figyelj!
Néhány kivételes esetben a dolgozó kérelmére a munkaviszony helyreállítható. Mik ezek az esetek? Mi a helyreállítás következménye?
Gyakran felmerülő kérdés, hogy a meddig terjed a munkavállaló véleménynyilvánítási szabadsága a munkaviszonnyal, és különösen a munkáltatóról mondott véleménnyel kapcsolatban? Milyen következménye lehet, ha a munkavállaló a véleménynyilvánítás jogszerű kereteit túllépi?
A munkaviszony egyik fontos alapdokumentuma a munkaköri leírás. A munkaköri leírást a munkáltatónak kell közölnie a munkavállalóval a munkaviszony kezdetén. Előfordulhat azonban, hogy a feladatkörök változása miatt módosításra van szükség. Felmerülhet ennek kapcsán a kérdés: mit kell tartalmaznia a munkaköri leírásnak, és változtatható-e egyoldalúan a munkáltató által?
A munkavállaló alapvető kötelezettsége a munkaviszonyban, hogy munkaidejében munkát végezzen. Azonban előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a munkáltató valamilyen okból nem tud munkát adni a dolgozónak. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy köteles-e a munkáltató a leállással érintett időre is munkabért fizetni? Esetleg küldheti-e erre az időre fizetés nélküli szabadságra a dolgozót a munkáltató?
A munkaviszonynak széles körben ismert és alkalmazott intézménye a próbaidő, amely arra szolgál, hogy a felek megláthassák, hogy a munkaviszony, illetve a munkáltató és munkavállaló működése megfelel-e az elvárásaiknak. Annak ellenére, hogy gyakran alkalmazzák a gyakorlatban, mégis sok a félreértés a próbaidővel kapcsolatban. Nézzünk meg most öt dolgot, amit érdemes tudni a próbaidőről.