A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

0

A törvényt az Országgyűlés a 2018. december 12-i ülésnapján fogadta el és december 20-án jelent meg a 207. számú Magyar Közlönyben.

Új szabályozás 2019-től
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 66. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kizárólag)
b) a 99. § (3) bekezdése (A készenléti munkakör alapján foglalkoztatott munkavállaló esetén – a felek írásbeli megállapodása alapján – a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb huszonnégy óra, vagy heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra lehet. A megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidő-keret elrendelése esetén a munkaidő-keret utolsó napjára tizenöt napos határidővel felmondhatja), a109. § (2) bekezdése (Naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján – az előbbi bekezdésben foglalt 250 órát meghaladóan – naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el mint önként vállalt túlmunka. A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel) vagy a135.§ (3)–(4)bekezdése szerinti megállapodás (3. Kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezt meghaladóan a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb száz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel. 4. A felek írásbeli megállapodása a 99. § (2) bekezdésében foglaltaktól, kollektív szerződés a 101-109. §-ban foglaltaktól a polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, valamint a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató, a belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó, a közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a zavartalan közlekedést biztosító, a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben, a kikötőben foglalkoztatott munkavállaló tekintetében eltérhet) munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat a munkáltató felmondásának indokául.

Régi szabályozás:
b) a 99. § (3) bekezdése vagy a 135. § (4) bekezdése szerinti megállapodás munkavállaló általi felmondása nem szolgálhat a munkáltató felmondásának indokául.

Új szabályozás 2019-től
Az Mt. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Munkanap: a naptári nap vagy megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható.

Régi szabályozás:
Munkanap: a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.

Új szabályozás 2019-től
Az Mt. 87. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Hét: a naptári hét vagy megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható.

Régi szabályozás
Hét: a naptári hét vagy a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli százhatvannyolc óra, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.

Új szabályozás 2019-től
Az Mt. 94. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A munkaidőkeret tartama, ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb harminchat hónap.

Régi szabályozás
A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.

Új szabályozás 2019-től
Az Mt. 97. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
Általános munkarend: a munkáltató a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be. A munkaidő munkaidőkeret vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén egyenlőtlenül osztható be.

Egyenlőtlen a munkaidő-beosztás, ha a munkáltató
a) a munkaidőt a napi munkaidőtől,
b) a heti pihenőnapot a105.§ (1) bekezdéstől (hetenként két pihenőnapot (heti pihenőnap) kell beosztani. A heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók),
c) a heti pihenőidőt a 106. § (1) bekezdéstől eltérően osztja be (A munkavállalót – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli heti pihenőidő illeti meg).

A munkáltató a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.

Régi szabályozás
A munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). Munkaidőkeret, vagy elszámolási időszak alkalmazása esetén a munkaidő a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható (egyenlőtlen munkaidő-beosztás). A munkaidő-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban kell közölni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, legalább négy nappal korábban módosíthatja.

Új szabályozás 2019-től
Az Mt. 99. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát
a) a 94. § (1) és (2) bekezdés szerint meghatározott időszakon (a munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. A munkaidőkeret tartama pedig legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű, továbbá a korábban már részletezett 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében), vagy
b) ha ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják – kollektív szerződés rendelkezése szerint – tizenkét hónapon belül átlagban kell figyelembe venni.

Régi szabályozás
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a (2) bekezdés b) pontját (A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra) és a (3) bekezdés b) pontját (heti munkaideje legfeljebb hetvenkét óra) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát átlagban kell figyelembe venni.

Új szabályozás 2019-től
Az Mt. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
Hetenként két pihenőnapot (heti pihenőnap) kell beosztani. A heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani.
Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
a) a megszakítás nélküli,
b) a több műszakos,
c) az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára szombaton és vasárnap részmunkaidő kivételével – havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani.
Havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.

Régi szabályozás
A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap). Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók. Az előbbiekben foglaltak alkalmazásakor – a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalót kivéve – a munkavállaló számára hat munkanapot követően egy heti pihenőnapot be kell osztani. A munkavállaló számára – szombaton és vasárnap részmunkaidő kivételével – havonta legalább egy heti pihenőnapot vasárnapra kell beosztani.

Új szabályozás 2019-től
Az Mt. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
Naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. A munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján – az előbbiekben foglaltat meghaladóan – naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel.
Az előbbiekben foglaltakat arányosan kell alkalmazni, ha
a) a munkaviszony év közben kezdődött,
b) határozott időre vagy
c) részmunkaidőre jött létre.

Régi szabályozás
Teljes napi munkaidő esetén naptári évenként kétszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre vagy részmunkaidőre jött létre.

Új szabályozás 2019-től
Az Mt. 114. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
A fiatal munkavállaló esetében a heti pihenőnap és a heti pihenőidő egyenlőtlenül nem osztható be.

Új szabályozás 2019-től
Az Mt. 134. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A munkáltató nyilvántartja)
d) a 109. § (2) bekezdés (a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján – a 250 órát meghaladóan – naptári évenként legfeljebb százötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka), valamint a korábban már részletezett 135. § (3) bekezdés szerinti megállapodás alapján teljesített rendkívüli munkaidő, (tartamát.)

Új szabályozás 2019-től
Az Mt. 165. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
A munkaidőkeret alkalmazása esetén órabéres munkavállalóval az eltérő megállapodás csak kollektív szerződés rendelkezése szerint köthető.

Új szabályozás 2019-től
Az Mt. 298. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásának, a munkaerő kölcsönzésért a kölcsönbeadónak fizetendő minimális kölcsönzési díjat, a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes szabályait, valamint a közhasznú kölcsönzőkkel szemben támasztott feltételekre, a kölcsönzöttek részére nyújtandó szolgáltatásaikra, valamint az általuk létesített, munkavégzésre irányuló jogviszony egyes feltételeire vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg, és ennek során vagyoni biztosíték meglétét írja elő.

Régi szabályozás
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatásának, a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételének feltételeit és részletes szabályait, valamint a közhasznú kölcsönzőkkel szemben támasztott feltételekre, a kölcsönzöttek részére nyújtandó szolgáltatásaikra, valamint az általuk létesített, munkavégzésre irányuló jogviszony egyes feltételeire vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg, és ennek során vagyoni biztosíték meglétét írja elő.

Az elfogadott törvény nagyon sok jelentős változtatást tartalmaz, ezért a törvény pontos szövegének részletes tanulmányozása nagyon fontos.

Szakértő bérszámfejtés határidőre

(Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Megosztás