Amit tudnunk érdemes a túlóráról 1. rész

0

Mikor rendelhetünk el rendkívüli munkavégzést, vagyis túlórát és mennyit egy évben?

Talán a túlóra a leggyakrabban használt bérpótlék, ugyanis számos olyan helyzet adódhat, mikor a feladatokat nem lehet csak pusztán munkaidőben elvégezni. Ilyenkor rendkívüli munkavégzést kell előírnunk és természetesen ehhez kapcsolódó bérpótlékot fizetnünk. Kérdésként merülhet fel azonban, hogy de mégis mennyi túlórát rendelhetünk el egy évben, mikor rendelhetünk el túlórát, mit is jelent az önként vállalt túlóra és még hasonló kérdések? Hát nézzük meg az ezekhez kapcsolódó tudnivalókat, előírásokat!

Mikor rendelhetünk el rendkívüli munkavégzést?

A törvény 4 típusú rendkívüli munkaidőt különböztet meg:

a) Munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő

A munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint előzetesen közölt munkaidő-beosztástól eltérő időben teljesített munkavégzés ideje rendkívüli munkaidőnek minősül. Például a közölt beosztás szerint 08:00 és 16:20 között munkaidőben dolgozó munkavállalónk, ha 17:00-kor fejezte be a munkát, akkor 40 perc rendkívüli munkaidőt teljesített.

b) Munkaidőkereten felüli munkaidő

A munkaidőkeretben beosztható rendes munkaórák számát meghaladóan teljesített munkavégzés rendkívüli munkaidőnek minősül.

Például, ha a 2 hetes munkaidőkeretben 80 óra rendes munkaidőt lehet beosztani, de a munkavállaló 88 órát dolgozott, a 8 óra rendkívüli munkaidőnek minősül.

c) Az elszámolási időszak alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő

Az elszámolási időszakban beosztható rendes munkaórák számát meghaladóan teljesített munkavégzés rendkívüli munkaidőnek minősül. Például, ha a 3 hetes elszámolási időszakban 120 óra rendes munkaidőt lehet beosztani, de a munkavállaló 130 órát dolgozott, akkor a 10 óra rendkívüli munkaidőnek minősül.

d) Az ügyelet tartama

Az ügyelet teljes tartama rendkívüli munkaidőnek minősül, függetlenül attól, hogy az ügyelet alatt mennyi tényleges munkavégzés történik.

A rendkívüli munkaidőt minden esetben a munkáltató rendeli el, ugyanakkor rendkívüli munkaidőnek minősül az is, ha a munkavállaló kifejezett munkáltatói utasítás hiányában, ám a munkáltató részéről elvárt vagy tudomásul vett módon végez munkát olyan időszakban, ami rendkívüli munkaidőnek minősülne.

Nem árt tudnunk, hogy a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló kérése esetén írásban kell elrendelnünk. Tehát ha a munkavállalónk kéri, hogy írjuk le a rendkívüli munkavégzés, vagyis a túlóra elrendelését, akkor meg kell tennünk.

Szerencsére ilyenre ritkán van szükség, de jó tudni, hogy nem korlátozott a rendkívüli munkaidő elrendelése baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében.

Ne felejtsük el, hogy munkaszüneti napon rendkívüli munkaidő a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára rendelhető el, vagy az előző bekezdésben részletezett speciális helyzetekben!

XL-IDŐ online munkaidő nyilvántartó rendszer
XL IDŐ online munkaidő nyilvántartó rendszer

Mennyi lehet a rendkívüli munkavégzés maximális mennyisége?

A rendkívüli munkaidő naptári évre vonatkozó maximális mértékét a Munka Törvénykönyve határozza meg. A teljes napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében évente 250 óra rendkívüli munkaidőt rendelhetünk el. Ez az érték azonban bizonyos esetekben növekedhet. Nézzük, meg, hogy melyek ezek!

1) Önként vállalt túlóra

Jó, ha tudjuk, hogy a munkavállaló és a munkáltató írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb 150 óra rendkívüli munkaidő is elrendelhető az előzőekben említett 250 órát meghaladóan. Ezt nevezzük önként vállalt túlmunkának. Ezt a megállapodást a munkavállaló a naptári év végére mondhatja fel, ha továbbiakban nem kíván ezzel élni.

2) Kollektív szerződés esetén

Legyünk arra is figyelemmel, hogy kollektív szerződés rendelkezése alapján legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezt meghaladóan a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodása alapján naptári évenként legfeljebb 100 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, melyet szintén önként vállalt túlmunkának tekintünk. A munkavállaló a megállapodást a naptári év végére mondhatja fel, ugyanúgy, ahogyan ez kollektív szerződés nélkül is működik.

FONTOS, hogy tudjuk, hogy amennyiben a munkavállalónk munkaviszonya
a) év közben kezdődött,
b) határozott időre vagy
c) részmunkaidőre jött létre,

úgy értelemszerűen a rendkívüli munkaidő arányos része lesz csak dolgozónk számára elrendelhető.

Nézzünk erre is egy példát!

PÉLDA:

Ha a dolgozó napi munkaideje 4 óra, abban az esetben részére egy naptári évben legfeljebb 125 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el a 250 óra helyett.

És ugyanez az arányosítás igaz az önként vállalt túlórára is, ha van megállapodásunk a munkavállalóval, vagyis 4 órás munkavállalónknál maximum 75 óra önként vállalt túlóra rendelhető el.

Érdemes lehet tudnunk, hogy kollektív szerződés az arányosításra vonatkozó rendelkezések tekintetében a munkavállaló javára eltérhet.

NE FELEJTSÜK EL viszont azt, hogy az alábbi esetekben a rendkívüli munkaidő nem rendelhető el a munkavállaló számára:

a) a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig,
b) a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig,
c) a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott egészségkárosító kockázat fennállásakor.

A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves korától négyéves koráig rendkívüli munkaidő csak hozzájárulásával rendelhető el.

Azonban baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében azonban elrendelhető a rendkívüli munkavégzés ebben az esetben is.

Ne felejtsük el, hogy a fiatal munkavállaló számára rendkívüli munkaidő szintén nem rendelhető el.

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre

XL-Bérprogram és TB-elszámolási Rendszer 2022.
Megosztás

About Author

Comments are closed.