A munkaviszony fennállása során előfordulhat, hogy a munkavállaló a munkáltatónak kárt okoz. A dolgozó az általa okozott kárt a Munka Törvénykönyvében foglalt szabályok szerint köteles megtéríteni. Milyen esetben felelős a munkavállaló a kárért, és milyen mértékben köteles azt megtéríteni?
A munkavállaló kártérítési felelőssége
A munkavállaló az általa okozott kárért akkor tartozik felelősséggel, ha a kárt a munkaviszonyból származó kötelezettségének vétkes megszegésével okozta. Vétkes károkozásról akkor lehet szó, ha a dolgozó nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
Károkozó magatartást többféle munkaviszonyból származó kötelezettség megszegése jelenhet. Például károkozáshoz vezethet a munkakörbe tartozó feladatok elhanyagolása, a munkavédelmi szabályok figyelmen kívül hagyása, vagy akár a munkáltatóval való együttműködési kötelezettség megsértése.
A munkavállaló által okozott kár többféle formában jelenhet meg. Kár lehet a munkáltató vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés, azaz ténylegesen felmerült kár, például valamely eszköz megsérülése, megsemmisülése. A kár megjelenhet elmaradt haszonként (például kiesett bevétel formájában), vagy a károkozással kapcsolatban a munkáltatónál felmerült költségként.
Munkaidő-Nyilvántartás könnyedén!
Stabil, gyors, rugalmas, felhasználóbarát!
A kártérítés mértéke
A munkavállaló kártérítési felelősségének terjedelme attól is függ, hogy milyen súlyú vétkesség terheli a károkozás tekintetében. Ha a dolgozó a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozta, a teljes kárt meg kell térítenie. Abban az esetben, ha enyhébb gondtalanság terheli, akkor a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló 4 havi távolléti díjának összegét.
Nem kell megtéríteni a kárt, ha a kár bekövetkezése a károkozás idején a munkavállalónak nem volt előre látható. Előrelátható a kár, ha a dolgozó ésszerűen és kellő körültekintéssel számíthatott volna rá.
Ha a munkáltató vétkes magatartása a kár bekövetkezésében közrehatott, akkor nem kell megtérítni a kárt, illetve annak azon részét, amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott. Ilyen eset lehet például, ha a munkáltató nem látta el a szükséges utasításokkal a munkavállalót.
A munkáltatót kárenyhítési kötelezettség terheli, azaz köteles a tőle elvárhatót megtenni a kárának csökkentése érdekében. Ha ezt elmulasztja, és emiatt kára keletkezik, akkor a dolgozó ezért nem tartozik felelősséggel.
Több munkavállaló károkozása
Előfordulhat, hogy több dolgozó közösen okoz kárt. Ilyenkor a kárt a munkavállalók vétkességük arányában viselik, azaz nagyobb mértékben felel az a dolgozó, akit súlyosabb vétkesség terhel a károkozásban. Ha a vétkesség aránya nem állapítható meg, akkor a munkavállalók a közrehatásuk arányában viselik a kárt. A kárfelelősséget egyenlő arányban viselik, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani.
Ha a kárt több munkavállaló szándékosan okozta, akkor egyetemlegesen felelnek a kárért. Ez azt jelenti, hogy szándékos károkozás esetén az egész kár megtérítése bármelyik károkozó dolgozótól követelhető.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
