Jó ha tudjuk, hogy a leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel.
A leltárhiányért való felelősség feltétele
a) a leltáridőszakra vonatkozó leltárfelelősségi megállapodás megkötése,
b) a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele,
c) a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása, továbbá
d) legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés.
Amennyiben a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség további feltétele, hogy a leltárhiányért felelős munkavállaló az adott munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz írásban hozzájáruljon.
A leltárhiány az értékesítésre, forgalmazásra vagy kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban (leltári készlet) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét (forgalmazási veszteség) meghaladó hiány. A leltáridőszak a két egymást követő leltározás közötti tartam.
Fontos, hogy a leltárfelelősségi megállapodást írásba foglaljuk. A megállapodásban pedig meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik.
Ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli, csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető. A megállapodásban meg kell határozni azokat a munkaköröket is, amelyek betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani.
A leltárfelelősségi megállapodás megszűnik, ha a munkavállaló munkakörének megváltozása folytán a leltári készletet már nem kezeli. A munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodást a leltáridőszak utolsó napjára indokolás nélkül írásban felmondhatja. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a felmondás csak a jognyilatkozatot közlő munkavállaló tekintetében szünteti meg a megállapodást.
A munkáltató állapítja meg
a) azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után az anyag jellegére, méretére, a raktározás vagy a tárolás feltételeire való tekintettel forgalmazási veszteség számolható el,
b) a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét,
c) a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait,
d) a leltárhiány vagy a leltárfelelősség megállapítására irányuló eljárás rendjét,
e) a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket.
Ne feledjük, hogy a munkavállalót, a fentebb meghatározott feltételekről a leltárfelelősségi megállapodás megkötését, vagy a leltáridőszak kezdetét megelőzően írásban tájékoztatni kell.
Leltározásnál a munkavállaló vagy akadályoztatása esetén képviselője, csoportos leltárfelelősségnél az eljárási szabályokban meghatározott munkavállalók jelenlétét lehetővé kell tenni. A munkáltató, ha a munkavállaló képviseletéről nem gondoskodik, az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelöl ki. A munkavállalóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell. A munkavállaló az eljárás során észrevételt tehet, a munkavállalót – kivéve, ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg – meg kell hallgatni.

Egyéni és csoportos leltárfelelősség
A leltárfelelősség mértéke attól függően alakul, hogy a leltárfelelősségi megállapodást egyénileg vagy csoportosan kötötték.
Egyéni megállapodás esetén, a munkavállaló és a munkáltató szabadon állapodhat meg a felelősség mértékében. Külön megállapodás hiányában a leltári készletet egyedül kezelő munkavállaló a teljes hiányért felel. Ha a leltárkészletet a leltárhiányért nem felelős munkavállalóval együtt kezeli, akkor leltárfelelősségének felső határa legfeljebb 6 havi távolléti díja erejéig terjedhet.
Csoportos leltárfelelősségi megállapodásnál a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötő munkavállalók távolléti díjának 6 havi együttes összegét, de ezen belül a megállapodás szabadon rendezheti a csoporthoz tartozó munkavállalók közti megosztást, azzal, hogy egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye. Ha a megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi, a munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek.
Kollektív szerződés a leltárhiányért való kártérítési felelősség mértékét a törvényhez képest a munkavállalóra hátrányosabban is meghatározhatja [Mt. 191. § (1) bekezdés].
A felelősség vagy a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, így különösen azokat, amelyek a munkavállaló felelősségére kihatnak, vagy amelyek a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatták, ezen belül a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a munkavállaló esetleges távollétének tartamát.
A munkáltató a leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti. Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a bíróság büntetőeljárást befejező jogerős vagy véglegessé vált határozatának, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntető határozatának közlését követő napon kezdődik.
Minden jog fenntartva –www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu