A társadalombiztosítási ellátások fedezetéül, azon belül is a táppénzkiadásokhoz való hozzájárulásként további járulékfizetési kötelezettségünk keletkezik. A törvény meghatározza, hogy pontosan milyen esetekben kell a táppénzek egyharmadát megfizetnünk táppénz-hozzájárulás címén. Cikkünk első részében arra a kérdésre keressük a választ, hogy a „9”-es keresőképtelenségi kódú (veszélyeztetett terhesség) táppénz elszámolása esetén a munkáltatót terheli-e táppénz-hozzájárulás fizetési kötelezettség.
Előfordulhat, hogy betegség miatt dolgozónk nem tudja ellátni munkahelyi feladatait, s ezáltal mentesül a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. Ilyenkor különböző jogcímeken táppénzre lehet jogosult, melynek megállapítására bizonyos esetekben a betegszabadság kiadását követően kerülhet sor.
Keresőképtelenség és betegszabadság
A munkavállalónk számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot kell kiadnunk. Legyünk arra is figyelemmel, hogy amennyiben dolgozónk munkaviszonya év közben kezdődött, a betegszabadság napjait arányosítanunk szükséges.
Nem árt tudnunk, hogy nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. Tehát ez azt fogja jelenteni, hogy a „9”-es keresőképtelenségi kódú ellátás esetén már a keresőképtelenség első napjától táppénzt kell számfejtenünk, s nem betegszabadságot.
Munkaidő-Nyilvántartás könnyedén!
Stabil, gyors, rugalmas, felhasználóbarát!
Keresőképtelenség és jogosultság táppénzre
A táppénzre jogosultság szempontjából az alábbi személyeket tekintjük keresőképtelennek:
- aki betegsége miatt nem tudja a munkáját ellátni,
- aki várandóssága, illetve szülése miatt nem tudja ellátni a munkáját és csecsemőgondozási díjra nem jogosult,
- az anya, ha 1 évesnél fiatalabb gyermekét kórházban ápolják, és a gyermeket szoptatja,
- a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban,
- a szülő abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket saját háztartásában neveli,
- aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül,
- akit közegészségügyi okból foglalkoztatásától eltiltanak, elkülönítenek vagy járványügyi zárlat miatt nem tud a munkahelyén megjelenni és más munkahelyen vagy munkakörben átmenetileg sem foglalkoztatható,
- a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő, aki a 12 és 18 év közötti életkorú beteg gyermekét otthon ápolja, vagy, ha a gyermeket kórházban kezelik, a kezelése időtartamára, ha a gyermeke mellett tartózkodik a kórházban.
A táppénz hozzájárulás mértéke
Jó, ha tudjuk, hogy a hozzájárulás mértéke a biztosítottnak minősülő dolgozónknak a betegsége miatti keresőképtelensége, valamint a kórházi (klinikai) ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadának megfelelő összeg.
Terhesség és szülés
A terhesség nem minősül betegségnek. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor a terhesség ideje alatt a kismama egészségi állapotában olyan változás következik be, amely az anya, vagy a magzat egészségét veszélyezteti. Ilyenkor a kismama veszélyeztetett terhesnek minősül és keresőképtelen állományba kerül, s az adott helyzetben ezen állapotot betegségnek tekintjük.
Mindezek alapján a veszélyeztetett terhesség miatti keresőképtelenség idejére folyósított táppénz egyharmadát szintén táppénz-hozzájárulás címén meg kell fizetnünk.
Legyünk arra is figyelemmel, hogy a „6”-os keresőképtelenségi kódú Terhesség-szülés miatti keresőképtelenség jellegű táppénz után táppénz-hozzájárulást nem kell a cégnek megállapítania és megfizetnie.
Forrás:
Tbj. 18. § (4) bek., 19. § (5) bek., 52. § (1) – (2) bek.
195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról 5/A. § (1)-(4) bek.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 126. § (1) – (2) bek.
1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól 44. §
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
