A keresőképesség orvosi elbírálása – 1. rész

0

2019-től változott a keresőképtelenség igazolásának kiállítása. Mivel a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot jogviszonyonként kell elbírálni, így ha több jogviszonya is van valakinek, nem biztos, hogy mindegyikben keresőképtelennek fog számítani. Például, ha egy munkavállaló takarítóként dolgozik egy cégnél, ahol lábtörés esetén nem tudja ellátni a munkáját, de van egy másik munkahelye is (vagy egyéni vállalkozóként) könyvelőként, nem okoz neki problémát otthonról ellátni feladatait, csak takarítói munkaköréből adódóan fog táppénzt igényelni.

A keresőképtelenség elbírálásának célja

A keresőképtelenség elbírálásának célja, hogy a betegszabadság, illetve táppénz igénybevételéhez megállapítsa és igazolja azt, hogy a munkavállaló (biztosított) a munkáját betegsége vagy beteg gyermeke ápolása miatt nem tudja ellátni. A keresőképtelenség elbírálása a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 44. §-ában felsorolt esetekben történik. Nézzük most meg ezen eseteket.

Keresőképtelen,

a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni,
b) aki várandóssága, illetve szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult,
c) az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
d) a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben,
e) a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli,
f) aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül,
g) akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható,
h) a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő,
ha) aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy
hb) a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

Különleges helyzetek

Egyre több szülő részéről merül fel az igény, hogy gyermeke mellett lehessen annak kórházi tartózkodásának ideje alatt, és erre az időre ne szabadságot, illetve jogellenesen saját jogán táppénzt vegyen igénybe.

Emellett az egészségügyről szóló törvény is kimondja, hogy a kiskorú betegnek joga van arra, hogy szülője, törvényes képviselője, illetve az általa vagy törvényes képviselője által megjelölt személy mellette tartózkodjon.

Így tehát, a gyermek jogainak, illetve a szülők igényeinek érvényesítése érdekében meg kell teremteni a jogszabályi alapját annak, hogy a szülő – gyermeke melletti – kórházi tartózkodásának idejére ellátásban részesüljön. Fentiek megvalósítása érdekében javasolt, hogy a szülő gyermeke jogán táppénzben részesülhessen, amennyiben a fekvőbeteg-gyógyintézetben a kezelés ideje alatt a gyermeke mellett tartozódik. A módosítással lehetővé válik, hogy a gyermek korához igazodó gyermekápolási táppénzes napokat a szülő a gyermeke kórházi tartózkodásának idejére is igénybe vehesse.

Vége az első résznek.

Szakértő bérszámfejtés határidőre

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu 

Megosztás