Előfordulhat olyan sajnálatos eset, hogy egy gyermek elveszíti a szülőjét. Ebben az esetben megilleti az árvaellátás, ami a hozzátartozói nyugellátások körébe tartozik. Ezen ellátás némi segítséget jelenthet a továbbtanuló diákok számára.
Az ellátásra jogosultság
Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is -, akinek szülője öregségi nyugdíjasként hunyt el, vagy rendelkezett a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott megfelelő mértékű szolgálati idővel.
Jó ha tudjuk, hogy az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe. Jár viszont az árvaellátás a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és ükunokát is) is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
Az árvaellátás a jogosultsági feltételek megléte esetén legkorábban a fentebb említett személy halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti őt. Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy örökbe fogadják.
Iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti az árvaellátás, aki
a) betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, várandóssága, gyermekszülés vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt a tanulmányait magántanulóként végzi,
b) huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.
Az árvaellátás fő szabály szerint a gyermek tizenhatodik életévének betöltése napjáig jár alanyi jogon, tehát abban az esetben is, ha nem folytat tanulmányokat. Ezt követően szükséges iskolai igazolás, tehát csak akkor jár az ellátás, ha a gyermek oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat. Ebben az esetben a gyermek árvaellátásra való jogosultsága a 25. életévének betöltéséig meghosszabbodik. A törvény tisztázza a felnőttoktatás és a felnőttképzés közötti különbséget: a nappali rendszerű felnőttoktatásban tanulmányokat folytató, 25 évnél fiatalabb gyermeket nappali tagozatos iskolai tanulmányok címén illeti meg az árvaellátás, a felnőttképzésben résztvevő, 25 évnél fiatalabb árvát pedig akkor, ha az előírt óraszámot teljesíti, mivel a felnőttképzésre a nappali rendszerű oktatás nem értelmezhető.
Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár. Magyarországon tanuló árva esetén a közoktatási információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére, a tanulói jogviszony megszűnését, illetve a hallgatói jogviszony szünetelését, megszűnését – a tanuló, hallgató nevének, társadalombiztosítási azonosító jelének és a szünetelés, megszűnés időpontjának közlésével – hivatalból igazolja. Külföldön tanulmányok esetén is jár természetesen az árvaellátás. A tanulmányok folytatásáról az oktatási intézmény által ki igazolást. Középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente, a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül kell benyújtani az igazolást.
Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a középiskola tanulójának a tanulói jogviszonya, illetőleg a felsőoktatási intézmény hallgatójának a hallgatói jogviszonya a tanuló, illetőleg hallgató betegsége vagy szülése miatt szünetel.
Az ellátás összege
Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. Az előbbieken meghatározott nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek,
a) akinek mindkét szülője elhunyt,
b) akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.
Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.
Összefoglalva tehát az ellátás az árva 16. életévéig jár alanyi jogon, utána kizárólag a tanulmányok folytatásának idejére, az árva 25. életévének betöltéséig. A tanulmányokat az iskola által kiállított dokumentummal kell rendszeres időközönként igazolni. Az árvaellátás sok fiatalnak nyújt segítséget mind a megélhetésében, mind az esetleges tanulmányaik folytatásánál.
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
