A megváltozott munkaképességű személyek fogalma a munka világához kapcsolódik, hiszen azt vizsgálja, hogyan befolyásolja a betegség, az egyén munkavállalását. A foglalkoztatási törvény alapján az a személy minősül megváltozott munkaképességűnek, aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek.
A jobb megértés érdekében, most nézzünk meg néhány alapfogalmat a témával kapcsolatban:
- egészségi állapot: az egyén fizikai, mentális, szociális jóllétének betegség, illetve sérülés után kialakult vagy veleszületett rendellenesség következtében fennálló tartós vagy végleges kedvezőtlen változásait (egészségkárosodás) figyelembe véve meghatározott állapot;
- EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, valamint az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, továbbá az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
- havi átlagjövedelem: a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző naptári évben (a továbbiakban: referencia-időszak) elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult a referencia-időszakban nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a kérelem benyújtásának napját közvetlenül megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlagának 30-szorosa; ha a jogosult amiatt nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, mert a vizsgált időszakban vagy ennek egy részében táppénzben, baleseti táppénzben részesült, ha az számára kedvezőbb, a táppénzt, baleseti táppénzt megelőző 180 naptári napi jövedelmet kell figyelembe venni;
- keresőtevékenység: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti kereső tevékenység azzal, hogy
a) az egyéni vállalkozó és társas vállalkozó tevékenysége azon időszakban minősül keresőtevékenységnek, amelyben a biztosítása e jogviszony alapján a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alapján fennáll, ide nem értve a biztosítás szünetelésének esetét,
b) az uniós rendeletek hatálya alá tartozó személy esetén az EGT-államban, a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személy esetén az egyezményben részes államban – a jogosult nyilatkozata vagy az ügyben hatáskörrel rendelkező külföldi szerv adatszolgáltatása alapján – fennálló keresőtevékenység is keresőtevékenységnek minősül;
- rehabilitáció: orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek az a célja, hogy a megváltozott munkaképességű személyt a munkaerő-piacira visszahelyezze, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra felkészítse, továbbá a munkaképességének megfelelő munkahelyen történő elhelyezését biztosítása;
- rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, amibe nem tartozik bele hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásai, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, az ápolási díj, a hozzátartozói nyugellátás és a gyermekgondozást segítő ellátás;
Munkaidő-Nyilvántartás könnyedén!
Stabil, gyors, rugalmas, felhasználóbarát!
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
Jó, ha figyelünk rá, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az a kérelem benyújtásakor 15. életévét betöltött személy jogosult, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (megváltozott munkaképességű személy), és aki
a) a kérelem benyújtását megelőző
aa) 5 éven belül legalább 1095 napon át,
ab) 10 éven belül legalább 2555 napon át vagy
ac) 15 éven belül legalább 3650 napon át biztosított volt;
b) keresőtevékenységet nem végez és
c) rendszeres pénzellátásban nem részesül.
Nem árt, ha tudjuk, hogy vannak olyan esetek is, mikor is biztosítási időtől függetlenül jár az ellátás.
Ezek alapján, tehát az előző bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,
a) aki 35. életévének betöltése előtt megváltozott munkaképességűvé vált, és 35. életévének betöltését megelőzően megkezdett iskolai tanulmányai alatt vagy e tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt, vagy
b) aki 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rehabilitációs járadékban vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaiban részesült, vagy az ellátásra jogosultságát megállapították, de annak folyósítása 2011. december 31-én szünetelt.
Fontos tudnunk, hogy a fentebbi bekezdés a) pontja szerinti biztosítási időbe be kell számítani
a) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az idejét,
b) a rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék, egészségkárosodott személyek szociális járadékai és megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításának idejét,
c) a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás alapján szerzett szolgálati időt, amennyiben a megállapodást 2011. december 31-éig megkötötték.
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően:
a) rehabilitációs ellátás, vagy
b) rokkantsági ellátás.
A rehabilitációs hatóság a komplex minősítés során megállapítja, hogy a megváltozott munkaképességű személy
a) rehabilitálható, ezen belül
aa) foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
ab) tartós foglalkozási rehabilitációt igényel;
b) rehabilitációja nem javasolt, ezen belül
ba) egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
bb) egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt,
bc) kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, vagy
bd) egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes.
Tehát különbséget kell tennünk rehabilitációs ellátás és rokkantsági ellátás között. Jó ha tudjuk, hogy a rehabilitálható megváltozott munkaképességű személy rehabilitációs ellátásra jogosult. A megváltozott munkaképességű személy pedig rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt.
Rokkantsági ellátást kell megállapítani annak a megváltozott munkaképességű személynek is,
a) akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, vagy
b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel
és a kérelem benyújtásának, vagy a felülvizsgálat időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg.
Most nézzük meg, hogy ez mint is jelentenek a gyakorlatban.
A 2016. december 31-ét követő kezdő időponttól megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság esetén az alapösszeg mértéke 96 010 Ft.
A rokkantsági ellátás összege
Annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, akinek az egészségi állapota alapján foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, valamint annak a személynek, akinek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, de az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri a havi átlagjövedelem 40 %-a, de legalább az alapösszeg 30 %-a (96.010 x 0.3 = 28.805,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 45 %-a (96.010 x 0.45 = 43.205,- Ft), ha átlagjövedelemmel nem rendelkezik az alapösszeg 30 százaléka.
Annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében aki egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja nem javasolt, valamint annak a személynek az esetében, aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, de az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri a havi átlagjövedelem 60 %-a, de legalább az alapösszeg 45 %-a (96.010 x 0,45 = 43.205,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 150 %-a (96.010 x 1,5 = 144.015,- Ft), ha átlagjövedelemmel nem rendelkezik az alapösszeg 45 százaléka.
Annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, a havi átlagjövedelem 65 %-a, de legalább az alapösszeg 50 %-a (96.010 x 0,5 = 48.005,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 150 %-a ( 144.015,- Ft), ha átlagjövedelemmel nem rendelkezik az alapösszeg 50 százaléka.
Annak a megváltozott munkaképességű személynek az esetében, aki egészségkárosodása jelentős és önellátásra nem vagy csak segítséggel képes, a havi átlagjövedelem 70%-a, de legalább az alapösszeg 55 %-a (96.010 x 0,55 = 52.810,- Ft) és legfeljebb az alapösszeg 150 %-a (95.010 x 1,5 = 144.015 forint), ha átlagjövedelemmel nem rendelkezik az alapösszeg 55 százaléka.
A rehabilitációs pénzbeli ellátás összege
Akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább az alapösszeg 30 százaléka (96.010 x 0,3 = 28.805 forint) és legfeljebb az alapösszeg 40 százaléka (96.010 x 0,4 = 38.405. forint),
Aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább az alapösszeg 40 százaléka (96.010 x 0,4 = 38.405. forint) és legfeljebb az alapösszeg 50 százaléka (96.010 x 0,5 = 48.005 forint).
[Forrás: 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárási szabályokról]
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
