Sok esetben előfordul, hogy a munkavállalók és munkáltatók még csak nem is hallottak a baleseti járadékról, avagy összekeverik azt más járadékkal. Nézzük meg tehát, hogy mi is a baleseti járadék és kit illet meg.
Ki jogosult a baleseti járadékra?
A baleseti járadékra az jogosult, akinek üzemi baleset következtében 13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai nem illetik meg, valamint nem a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvény alapján részesül öregségi nyugdíjban.
Tehát az a munkavállaló, aki üzemi baleset során megsérül, vagy foglalkozási megbetegedésben szenved és minimum 14%-os baleseti eredetű egészségkárosodása van, az kérheti az illetékes nyugdíjfolyósító igazgatóságtól, hogy részére baleseti járadékot fizessen.
Fontos tudnunk, hogy a fentebb említett kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni, ha az öregségi nyugdíjban részesülő személy üzemi balesete az öregségi nyugdíjkorhatár elérését követően fennálló biztosítási jogviszonya alatt következett be.
Ha az egészségkárosodás mértéke a húsz százalékot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két éven át, ha meghaladja, az egészségkárosodás tartamára időbeli korlátozás nélkül jár. Fontos tudnunk, hogy ettől eltérően azonban, a szilikózisból és aszbesztózisból eredő és húsz százalékot meg nem haladó egészségkárosodás fennállása alatt a baleseti járadék időbeli korlátozás nélkül jár.
Baleseti járadékra jogosultság kezdete
A baleseti járadékra jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől az igénylő tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodását megállapították. Ha az igénylő ezen a napon baleseti táppénzben részesül, a jogosultság a táppénz megszűnését követő nappal nyílik meg. Tehát a meghatározott két évet attól a naptól kell számítani, amelytől a baleseti járadékot megállapították.
Munkaidő-Nyilvántartás könnyedén!
Stabil, gyors, rugalmas, felhasználóbarát!
A baleseti járadék mértéke
az üzemi baleset okozta egészségkárosodás fokától függ és megítélés orvos szakértői hatáskörbe tartozik.
Az egészségkárosodás fokának megfelelően
a) az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 14-20 százalék,
b) a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 21-28 százalék,
c) a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 29-39 százalék,
d) a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek az egészségkárosodása 39 százalékot meghaladó mértékű.
A baleseti járadék összege a fentebbiekben meghatározott fokozatok sorrendjében a havi átlagkereset nyolc, tíz, tizenöt, illetve harminc százaléka.
Érdemes tudnunk, hogy a baleseti járadékot a balesetet közvetlenül megelőző egy éven belül elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. A foglalkozási betegség alapján járó baleseti járadékot pedig a foglalkozási betegség veszélyének kitett munkakörben (munkahelyen) elért utolsó egyévi kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Ha az igénylő a baleseti járadék megállapítását megelőző öt éven belül ilyen munkakörben (munkahelyen) egy évnél rövidebb időn át dolgozott, ezen rövidebb időre kapott kereset havi átlagát kell alapul venni.
Fontos, hogy a szilikózis vagy azbesztózis alapján járó baleseti járadék megállapításánál a szilikózis vagy azbesztózis veszélyének kitett munkakörben az öt évnél korábban elért keresetet is figyelembe kell venni, ha az igénylő az öt éven belül ilyen munkakörben egy évnél rövidebb ideig dolgozott és a kereset így megállapított átlaga kedvezőbb.
A havi átlagkereset megállapításánál
a) a nyugdíjjárulék alapját képező keresetet kell figyelembe venni,
b) a figyelembe vett keresetet nem kell csökkenteni a magánszemélyek jövedelemadójával (képzett adójával).
Ha a baleseti járadékot nyugdíjasként elszenvedett üzemi baleset alapján állapítják meg, értelemszerűen a havi átlagkereset összegét a nyugdíjasként elért kereset alapján kell meghatározni.
A baleseti fokozat változása esetén a baleseti járadék összegét az új fokozatnak megfelelően módosítani kell.
A baleseti járadékra jogosultság megszűnik, ha az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot már nem haladja meg. Ha pedig az egészségkárosodás a tizenhárom százalékot újból meghaladja, a baleseti járadékra jogosultság feléled.
Figyeljünk arra, hogy az 1. fokozatú baleseti járadék két éven át történt folyósítása után a járadékra jogosultság akkor éled fel, ha az egészségkárosodás utóbb három hónapon át a húsz százalékot meghaladja. Ha az egészségkárosodás ismét huszonegy százalék alá csökken, a tizenhárom százalékot azonban meghaladja, a baleseti járadék ennek az állapotnak a tartamára – legfeljebb két éven át – újból jár.
A baleseti járadék módosításánál, illetve újbóli megállapításánál azt az átlagkeresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot utoljára megállapították.
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
