Biztosítási kötelezettség alóli mentesség értelmezése

0

E tájékoztató a biztosítási kötelezettség alóli mentesülés esetének értelmezését írja le. Vajon, mikor alkalmazható a mentesség szabálya?

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény alapján:

Biztosítási kötelezettség nem terjed ki a magyar jogszabályok szerint, arra a külföldi munkáltatóra, akinek Magyarország területén foglalkoztatottja be nem jegyzett , harmadik állampolgársággal rendelkező és külföldinek minősülő munkavállaló, ha a munkavégzésre:

    • kiküldetés
    • kirendelés vagy
    • munakerő-kölcsönzés

    keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg, és az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év eltelt. [Tbj. 17. § (2) bekezdés a) pontja]

    Fentiekkel kapcsolatban megjegyzést érdemel

    A 2020. július 1-jén hatályba lépett Tbj. szövege e tekintetében szó szerint megegyezik a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 11. § (2) bekezdés a) pontjának szövegével. Azaz e tekintetben változás nem történt a korábbi szabályozáshoz képest.

    ,,Előző belföldi munkavégzés”

    Az „előző belföldi munkavégzés” valamennyi olyan munkavégzési formára kiterjed, ami alapján fennállhat a biztosítási jogviszony. Így például:

    amennyiben a kiküldött személy elsőként kiküldetésben vett részt, majd ezt követően munkaviszony alapján a lex loci laboris elv szerint belföldön biztosítottá vált (a Tbj. 2. § és a 6. § (1) bekezdés a) pontja figyelembevételével), és ezt követően kerül sor a kiküldetésre úgy, hogy a belföldi munkavégzéstől számítottan nem telt le a három év

    akkor a Tbj. 17. § (2) bekezdés a) pontja szerinti mentességi szabály nem alkalmazható.

    ,,E munkavégzés”

    Az „e munkavégzés” kifejezés a:

    • kiküldetésre,
    • kirendelésre vagy
    • munkaerő-kölcsönzés -re vonatkozik (amelyekre feltételül a két évet határozza meg a törvény).

    De a „belföldi munkavégzéstől” kifejezés már nem ezekre utal vissza. Ez utóbbi feltétel vesszővel és „és” kötőszóval elválasztott az előző tagmondattól.

    Így a belföldön többször, összességében huzamosabb ideig foglalkoztatottak biztosítotti jogviszonya fennáll, a járulékfizetési kötelezettség mellett a biztosítotti jogállás társadalombiztosítási ellátásokra jogosít, például egészségügyi szolgáltatást vehetnek igénybe.

    Forrás: NAV
    A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 17. § (2) bekezdés a) pont

    Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

    Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre

    BÉR és TB elszámolási Humánügyviteli Rendszer
    XL-Bérprogram és TB-elszámolási Rendszer 2024.
    Megosztás

    About Author

    Comments are closed.