A juttatott pénzösszeg

0

A 2017. január 1-jével bevezetésre került egy új juttatási forma. A törvényben juttatott pénzösszeg néven szerepel, s egy meghatározott törvényi keretösszegig béren kívüli juttatásnak minősül. A hétköznapokban gyakran készpénzes „cafetéria” elnevezéssel említjük. Cikkünkben e népszerű juttatásra vonatkozó legfontosabb szabályokat foglaljuk össze.

Az év folyamán fontossá válik, hogy eldöntsük, hogy az alapbéren túl milyen további juttatásokat szeretnénk adni dolgozóinknak. A „cafeteria” rendszertől függetlenül is adhatunk a törvény szerinti összeghatárig olyan pénzösszeget, mely béren kívüli juttatásként adózik.

Dolgozóinkra is bízhatjuk, hogy előre meghatározott juttatásokból maguk válogassák összes a számukra szimpatikus elemeket és azok összegeit. Amennyiben a „cafetéria” rendszer bevezetése mellett döntünk, a juttatott pénzösszeg „cafetéria” elemként szintén a csomag részét képezheti.

Ne felejtsük el, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartanunk. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával. Munkabérnek minősül tehát e tekintetben minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás, így például többek között a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott juttatott pénzösszeg is.

A juttatást saját döntésünk alapján akár egy összegben vagy részletekben is folyósíthatjuk.

Fontos tudnunk, hogy béren kívüli juttatásnak minősül a munkavállalónak az adóévben juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget meg nem haladó része.

A juttatott pénzösszegnek van tehát egy törvény szerinti éves keretösszege. Ez az összeg 100.000 forint, ha munkavállalónk munkaviszonya egész évben fennáll.

Ne felejtsük el, hogy amennyiben dolgozónk jogviszonya nem áll fenn az év egészében, a juttatott pénzösszeghez kapcsolódó éves keretösszeget a naptári napokkal arányosítanunk kell.

És most nézzünk egy példát az éves keretösszeg arányosítására vonatkozóan!

Ha például dolgozónk jogviszonya 2018. március 20-án kezdődik, akkor a 100.000 forint arányosítása így fog kinézni:

100.000 / tárgyév naptári napjai * jogviszonyban töltött naptári napok száma

És most nézzük a számokat:

100.000 / 365 * 287 = 78.630 forint

Tehát példánk esetében az éves keretösszeg 78.630 forint, ami azt jelenti, hogy eddig az összegig a kifizetett juttatás béren kívüli juttatásnak minősül, s a közterheket a béren kívüli juttatásra vonatkozó szabályok szerint kell megfizetnünk.

A keretösszeg szintén évi 100.000 forint, ha a munkavállalónk munkaviszonya sajnálatos halála miatt szűnik meg.

Legyünk figyelemmel arra is, hogy a béren kívüli juttatások kifizetett összegének 1,18-szorosa után kell megfizetnünk a munkáltatói közterheket, a 15 százalékos mértékű béren kívüli juttatás adóját és a 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást.

Nem árt tudnunk, hogy a közterheket, eltérő rendelkezés hiányában, a juttatás hónapja kötelezettségeként kell megállapítanunk, bevallanunk és megfizetnünk.

Amennyiben a béren kívüli juttatásnak minősülő pénzösszeg juttatást a márciusra elszámolt munkabérrel együtt április 6-án fizetjük ki, akkor a márciusra elszámolt munkabérből levont adót és járulékokat a márciusi ’08-as havi bevallásban kell bevallanunk és megfizetnünk április 12-éig.

Jó, ha tudjuk, hogy a béren kívüli juttatásnak minősülő juttatott pénzösszeg után a közterheket pedig az áprilisra vonatkozó ’08-as havi bevallásban kell május 12-éig bevallanunk és ezzel együtt megfizetnünk!

Ha a pénzjuttatás a keretösszeget meghaladja, a keretösszeget meghaladó rész a felek között fennálló jogviszony alapján munkaviszonyból származó jövedelemként, a munkaviszonyra vonatkozó közterhek mellett válik adókötelessé. Az adókötelezettséget ebben az esetben is a kifizetés hónapjára kell megállapítanunk.

Nem árt tudnunk, hogy egy év elején egy összegben kifizetett összeg többlet adminisztrációt eredményezhet akkor, ha például év közben a munkavállalónk munkaviszonya megszűnik. Ebben az esetben ugyanis az arányos összegen felüli rész korrekciójára, s önellenőrzésre van szükség.

„Cafetéria” rendszer esetén ne felejtsük el figyelembe venni a rekreációs keretösszeg szabályait is, amennyiben a választható elemek között SZÉP-kártya juttatások is szerepelnek.

Tartsuk szem előtt a szükséges adminisztrációt, valamint a béren kívüli juttatásokra vonatkozó további szabályokat is.

Forrás:
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 71. § (1) bek. a) pont, (5) bek., (6) bek. e) pont
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 12. § (1) – (2) bek.

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu 

Megosztás