Béren kívüli juttatások

0

Mivel a béren kívüli juttatások rendszere átalakult, így fontos figyelnünk arra, hogy nagyban módosultak azok a körülmények, amelyek fennállása esetén bármely juttatást a kifizető egyes meghatározott juttatásnak minősíthet, valamint ekként teljesítheti a juttatást terhelő adókötelezettséget.

Jó ha tudjuk tehát, hogy 2019-től csak az alábbiakban ismertetett béren kívüli juttatások minősülnek egyes meghatározott juttatásnak. Ilyen például az önkéntes biztosító pénztárakba célzott szolgáltatásra befizetett összeg, továbbá azok a juttatások, melyek a munkavégzéshez szorosabban kapcsolódnak, mint a cégtelefon magáncélú használata, a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás, a reprezentáció és üzleti ajándék címén adott termék és szolgáltatás. Egyes meghatározott juttatásnak minősül azonban továbbra is az olyan ingyenes vagy kedvezményes esemény keretében termék vagy szolgáltatás formájában juttatott bevétel, ahol nem állapítható meg egyértelműen, hogy ki és milyen arányban részesül az egyes szolgáltatásokból.

Ezzel egy időben pedig megszűnt az a lehetőség, amelynek alapján a béren kívüli juttatásnak minősülő juttatásokat (pl. iskolakezdési támogatás, helyi utazási bérlet, önkéntes biztosító pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás, Erzsébet-utalvány) egyes meghatározott juttatásként lehetett biztosítani.

Béren kívüli juttatásnak minősül tehát – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya
a) szálláshely alszámlájára utalt, kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 225 ezer forint támogatás,
b) vendéglátás alszámlájára utalt, meleg konyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) kormányrendeletben meghatározott étkezési szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 150 ezer forint támogatás,
c) szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb évi 75 ezer forint támogatás.

Béren kívüli juttatásnak minősül
a) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész,
b) a szövetkezet közösségi alapjából a szövetkezet magánszemély tagja részére a szövetkezet alapszabályában foglaltaknak megfelelően az adóévben nem pénzben juttatott – egyébként adóköteles – jövedelem együttes értékéből személyenként a minimálbér havi összegének 50 százalékát meg nem haladó rész.

A kifizető az adókötelezettség megállapításához a béren kívüli juttatásra vonatkozó rendelkezésekben foglalt feltételek általa nem ismert fennállását a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó nyilatkozata alapján veszi figyelembe. Fontos tudnunk, hogy ha béren kívüli juttatásra vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság a feltételek fennállásának hiányát állapítja meg, a jogkövetkezményeket – ha nem rendelkezik a magánszemély nyilatkozatával – a kifizető viseli. Ha pedig az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetve a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az állami adó- és vámhatóság határozata alapján kell viselnie.

Figyeljünk rá, hogy ebben az esetben
a) munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is,
b) munkavállalónak minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen munkát végző munkavállaló és a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is,
c) üdülőnek minősül a nem üzleti célú közösségi szabadidős szálláshely-szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint üdülőként nyilvántartásba vett szálláshely,
d) a Széchenyi Pihenő Kártya az arra jogosult intézmény által kibocsátott olyan fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a munkáltató által utalt támogatás terhére – az arra felhatalmazott és a rendszerbe bevont szolgáltatóknál – szolgáltatások vásárolhatók.

2019. január 1-jétől a munkáltató által adott juttatások közül csak a SZÉP-kártya három alszámlájára utalt támogatás minősül kedvezményes közteher-fizetés mellett adható béren kívüli juttatásnak. A készpénz cafeteria megszűnése miatt hatályon kívül kerül az éves keretösszeget meghatározó rendelkezés.

Egyidejűleg a béren kívüli juttatások alkalmazásában, munkáltatónak minősül a társas vállalkozás is. A SZÉP-kártyán adott juttatás éves rekreációs keretösszeget meghaladó része már egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Az éves rekreációs keretösszeg költségvetési szerv munkáltatók esetében 200 ezer forint, egyéb munkáltatók esetében 450 ezer forint. A törvény az egyes meghatározott juttatások szabályai között ugyanakkor már nem rögzíti, hogy a munkáltatóval esik egy tekintet alá a társas vállalkozás is.

Szakértő bérszámfejtés határidőre

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu 

Megosztás