Mit tehet és mit nem a munkáltató a veszélyhelyzet alatt?

0

A koronavírus számos munkahely helyzetét nehezítette meg az elmúlt időszakban. Vajon mit tehet és mit nem a munkáltató veszélyhelyzet alatt?

A koronavírus miatti veszélyhelyzet jelentős terhet ró számos munkáltatóra és munkavállalóra. Egyes munkáltatók csökkentett üzemmódban működnek, mások teljes leállásra is kényszerülhetnek. Ilyen esetben gyakran felmerül a kérdés, hogy mit tehet és mit nem a munkáltató? Lehet-e a dolgozót fizetés nélküli szabadságra küldeni? Milyen eszközökkel élhet a munkáltató és a munkavállaló a nehéz helyzetben?

Elrendelhető-e fizetés nélküli szabadság a veszélyhelyzet miatt?

Az egyik legkomolyabb probléma lehet egy munkáltatónak, ha a járvány miatti veszélyhelyzet következében működése megnehezül vagy akár kénytelen működését átmenetileg felfüggeszteni. Előfordulhat ez például alapanyag hiány vagy a működését érintő jogszabályi korlátozások miatt. Ebben a helyzetben adódik a kérdés, hogy mi legyen a dolgozókkal, akik munkavégzésre rendelkezésre állnak. Elrendelhet-e a munkáltató fizetés nélküli szabadságot?

A Munka Törvénykönyve nem teszi lehetővé a munkáltató számára, hogy egyoldalúan fizetés nélküli szabadságot rendeljen el. Természetesen van lehetőség fizetés nélküli távollétre, ha a felek ebben megegyeznek, de egyoldalúan nem kötelezhető erre a munkavállaló.

Mi történik, ha a veszélyhelyzet alatt nem tud munkát adni a munkáltató?

Ha a munkáltató a dolgozót nem tudja foglalkoztatni – például mert a járvány miatt csökkentett módon tud működni – és ezért a munkára jelentkező dolgozót hazaküldi, akkor főszabály szerint az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Amennyiben a munkára kész dolgozónak a munkáltató nem tud munkát adni, akkor nem tud eleget tenni a munkaviszonyból származó egyik alapvető kötelezettségének, miszerint a munkavállalót köteles foglalkoztatni. Ezt az állapotot nevezzük állásidőnek, amelynek idejére a munkavállalót alapbére illeti meg.

Állásidő alatt a munkáltató akkor nem köteles az alapbért megfizetni, ha foglalkoztatási kötelezettségének elháríthatatlan külső okból nem tud eleget tenni. A jelen járvány miatti veszélyhelyzet esetén még nincs kialakult jogi gyakorlat. Az azonban lehetséges, hogy ilyen elháríthatatlan külső ok miatti helyzetnek minősülhet például, ha a veszélyhelyzet miatti kötelező jogszabályi rendelkezés teljes mértékben és közvetlenül akadályozza a munkáltató működését. Ez a szabály azonban nem értelmezhető úgy, hogy a koronavírusra hivatkozva általánosságban mentesülhet a munkáltató az alapbér fizetése alól, ha nem tud munkát adni. Egyrészt a koronavírusnak nem minden következménye tekinthető olyan oknak, amely elháríthatatlan, vagy amely külső ok. Másrészt a koronavírussal járó veszélyhelyzet korlátozásai és a nehézségek nem minden esetben vezetnek szükségszerűen ahhoz, hogy a munkavállalót nem lehet foglalkoztatni.

Milyen lehetőségek vannak a koronavírus veszélyhelyzet idején?

Szabadság

Természetesen jelen helyzetben is élhet mind a munkáltató, mind a munkavállaló a szabadság kiadásának, illetve igénybevételének lehetőségével. A szabadság tekintetében 7 munkanapról a munkavállaló rendelkezik, a többi napot a munkáltató oszthatja be. Jelen helyzetben is be kell tartani a szabadság kiadásának szabályait. Így azt a szabályt is, hogy a szabadság időpontját annak kezdete előtt legalább 15 nappal közölni kell a másik féllel. Ez a mostani helyzetben megnehezítheti mindkét fél dolgát, de kellő rugalmassággal a felek e szabály alkalmazásától közös megegyezéssel eltérhetnek. Home office

Természetesen van lehetőség a jelenlegi helyzetben már eléggé elterjedt otthoni munkavégzésre (home office), ha a munka jellege, a munkaviszony és a felek körülményei lehetővé teszik.

Munkaidő módosítása

A felek megállapodhatnak arról is, hogy a munkavállaló munkaidejét a járvány miatti veszélyhelyzet idejére részmunkaidőre módosítják. Ez is lehetővé teheti, hogy a munkavállaló megtartsa a munkahelyét, és a munkáltató se veszítse el a dolgozót arra az időre, amikor korlátozottan tud csak működni.

Felmentés a munkavégzés alól

Nincs akadálya annak sem, hogy a munkáltató és a munkavállaló megegyezzenek, hogy a munkavállalónak nem kell dolgoznia, és erre az időre a munkáltató a megegyezésük szerinti juttatást biztosítja. Ebben az esetben nem kell figyelemmel lenni a minimálbér szabályaira, mivel munkavégzés nem történik.

Munkaviszony megszüntetése

A munkáltatónak természetesen joga van arra, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyt a munkáltató működésével összefüggő okból felmondással megszüntesse. Azonban érdemes itt is szem előtt tartani, hogy a járvány miatti veszélyhelyzet nem jelent automatikus jolly-joker indokot a munkavállaló elküldésére. A felmondás indokolásának tényszerűnek, okszerűnek és valóságosnak kell lennie. Tehát, a járványhelyzet miatt valóban olyan helyzetnek kell előállnia a munkáltatónál, ami megalapozza a felmondást.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest

Minden jog fenntartva – www.adosziget.huadosziget@adosziget.hu

XL-IDŐ online munkaidő nyilvántartó rendszer
XL-IDŐ online munkaidő nyilvántartó rendszer
Megosztás

About Author

Comments are closed.