Hány órát dolgozhat egy nap a munkavállaló?

0

A munkaviszony egyik alapvető eleme, hogy a munkavállaló mennyit dolgozik. Ennek kereteit egyrészt a felek megállapodása, a törvény, és esetleg a kollektív szerződés határozza meg. E keretek között a munkáltató döntésétől függ, hogy a munkaidőt miként osztja be a dolgozó számára. Felmerül hát a kérdés, hogy hány órát dolgozhat egy nap a munkavállaló. Melyek a napi munkaidő szabályai?

A napi munkaidő

A napi munkaidő meghatározása a munkavégzés alapvető időbeli feltételének meghatározását jelenti. Erről rendszerint a munkaszerződésben állapodik meg a munkáltató és a munkavállaló. Azért fontos a napi munkaidő, mert ez fejezi ki, hogy egy napra vetítve a munkavállaló mennyi időre bocsátja a munkáltató rendelkezésére munkaerejét. Nem azt jelenti tehát, hogy egy napon adott esetbe ennél többet nem dolgozhat, hanem a napi munkaidő mennyisége lesz az alapja a munkaidő számításának és a munkaidő beosztásnak.

A napi 8 órás munkaidőt nevezzük általános teljes napi munkaidőnek. Amennyiben a munkaszerződésben a napi munkaidőről nem rendelkeznek a felek, akkor a munkaviszony automatikusan általános teljes munkaidőre jön létre.

A felek bizonyos esetekben megállapodhatnak arról, hogy a teljes munkaidőt nem az általános 8 órában, hanem ennél hosszabb időben határozzák meg. Ezt nevezzük hosszabb teljes munkaidőnek, ami legfeljebb 12 órás lehet. Hosszabb teljes munkaidőben akkor lehet megállapodni, ha a dolgozó készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a dolgozó a munkáltató vagy a munkáltató tulajdonosának hozzátartozója.

A felek nemcsak az általánosnál hosszabb teljes munkaidőben állapodhatnak meg, hanem rövidebb teljes munkaidőben is. Például megállapodhatnak abban, hogy a dolgozó teljes napi munkaideje 6 óra. Ez nem keverendő össze a részmunkaidővel. Részmunkaidő esetén ugyanis a felek nem teljes munkaidőben, hanem a teljes napi munkaidőnél rövidebb munkaidőben állapodnak meg. A részmunkaidő és az általánosnál rövidebb teljes munkaidő között lényeges különbségek vannak. Például: általánosnál rövidebb teljes munkaidő esetén a dolgozónak ugyanannyi bér jár, mint az általános teljes munkaidős dolgozónak, mivel mindkettő teljes munkaidő. Ezzel szemben, aki részmunkaidőben dolgozik, az a teljes munkaidőre jutó bérnek csak arányos részét fogja kapni.

A munkaidő beosztása

A munkaidő beosztásának joga alapvetően a munkáltatót illeti meg. Másképp ezt úgy szokták mondani, hogy a munkarendet a munkáltató határozza meg. Ez azt jelenti, hogy alapvetően a munkáltató döntésén múlik, hogy a munkaidejét a munkavállaló mikor köteles teljesíteni. Nem kizárt azonban, hogy a felek a munkaszerződésben a munkaidő beosztására vonatkozó szabályokban is megállapodjanak. Ez esetben a munkáltatónak e megállapodást is tiszteletben kell tartania.

Természetesen a munkarend meghatározásánál sincs teljesen szabad keze a munkáltatónak. A munkaidő beosztásánál figyelemmel kell lenni többek között:

  • a napi és heti pihenőidőre,

  • a pihenőnap szabályaira,

  • a munkaidő vasárnapra vagy munkaszüneti napra történő beosztásának szabályaira,

  • az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményeire,

  • a munka jellegére,

  • méltányos mérlegelés alapján a munkavállaló érdekeire.

Általános munkarend esetén a munkáltató a munkaidőt a hét 5 napjára, hétfőtől-péntekig oszthatja be. Ez azt jelenti, hogy általános teljes munkaidő esetén azt határozza meg a munkáltató, hogy hétfőtől-péntekig az egyes munkanapokon a napi 8 órát mikor dolgozza le a munkavállaló.

A munkáltatónak van lehetősége arra is, hogy a munkaidőt egyenlőtlenül ossza be. Ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz. Ilyen esetben munkaidőkeretben (pl. 2 havi munkaidőkeret) határozzák meg a teljesítendő összes munkaidőt a napi munkaidő alapján (pl. 2 havi keretben összesen 336 óra). Ekkor a munkáltató az egyes munkanapokra eltérő mennyiségű munkaidőt oszthat be, például egyik napra 4 órát, másik napra 10 órát.

Mennyi az egy munkanapra beosztható munkaidő?

Mint említettük, a napi munkaidő mértéke nem arra szolgál, hogy meghatározza, hogy egy munkanapra mennyi munkaidő osztható be. Ugyanis, mint láttuk, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a napi munkaidőnél több vagy kevesebb munkaidő is beosztható egy munkanapra.

A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje főszabály szerint 4 óránál rövidebb nem lehet. Kivételt képez a részmunkaidő, amikor 4 óránál rövidebb is lehet az adott napra beosztott munkaidő.

A beosztás szerinti napi munkaidő főszabály szerint legfeljebb napi 12 óra lehet. A beosztás szerinti legmagasabb heti munkaidő pedig 48 óra. Ezeket a maximumokat túlóra elrendelésével sem lehet túllépni.

Kivételesen, a felek írásbeli megállapodása alapján a beosztás szerinti napi munkaidő legfeljebb 24 óra, a heti munkaidő legfeljebb 72 óra lehet. Ilyen megállapodás csak akkor köthető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, vagy a dolgozó a munkáltató vagy a munkáltató tulajdonosának hozzátartozója. A megállapodást a munkavállaló a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén pedig a munkaidőkeret utolsó napjára 15 napos határidővel felmondhatja.

Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

 

Online Munkaidő-Nyilvántartó és HR-asszisztens

Online Munkaidő-Nyilvántartó
és HR-asszisztens

Megosztás

Comments are closed.