Ki jogosult a garantált bérminimumra?

0

Az év végi – év eleji időszakban rendszerint központi téma a minimálbér és a garantált bérminimum, hiszen az új év beköszöntével ezek összegében gyakran történik változás. Ez várható 2020-ban is, hiszen az előrejelzések legalább 8%-os növekedést várnak a minimum bérek terén. A minimálbér és a garantált bérminimum összege közötti különbség nem elhanyagolható mértékű. Jogos hát a kérdés: Ki jogosult a magasabb garantált bérminimumra?

Mit jelent a minimálbér?
A kötelező legkisebb munkabér – közismert nevén a minimálbér – az az összeg, amit egy teljes munkaidőben dolgozó munkavállalónak minimálisan meg kell kapnia. Ezt az összeget képzettségre, végzettségre, korra tekintet nélkül kell alkalmazni.

Amennyiben a teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló munkaszerződésében ennél kisebb bér szerepelne, a törvény alapján akkor is járna neki a minimálbér.

Ki határozza meg a minimálbért és a garantált bérminimumot?
A minimálbér és a garantált bérminimum összegét nem a Munka Törvénykönyve szabályozza. A törvény felhatalmazza a kormányt, hogy ezek összegét rendeletben állapítsa meg.

A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét naptári évenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat ugyanakkor nem jelent évenkénti kötelező emelést.

Ki jogosult a garantált bérminimumra?
A minimálbérnél magasabb összegű garantált bérminimumra az jogosult, aki az alábbi két feltételnek együttesen megfelel:

  • a munkavállaló rendelkezzen középiskolai végzettséggel vagy középfokú szakképzettséggel, és

  • az adott munkakör betöltése a középiskolai végzettség vagy középfokú szakképzettség meglétéhez legyen kötve.

Bár a garantált bérminimumot gyakran nevezik „diplomás minimálbér”-nek is, láthatjuk, hogy nem csak felsőfokú végzettséget igénylő munkakör esetén jár.

A garantált bérminimumra való jogosultsághoz mindkét feltételnek meg kell felelni. Hiába rendelkezik valaki középfokú vagy annál magasabb iskolai végzettséggel, ha olyan munkakört tölt be, amelyhez ez a végzettség nem elvárás. Ilyen esetben nem kötelező részére a magasabb összegű garantált bérminimumot fizetni.

Honnan tudhatjuk, hogy egy munkakörhöz szükséges-e középfokú végzettség?
Felmerül a kérdés, hogy ki írja elő, hogy egy adott munkakör középiskolai végzettséghez vagy középfokú szakképzettséghez van-e kötve?

Erre a kérdésre általános válasz nehezen adható. Sem a Munka Törvénykönyve, sem a kormány minimálbért és garantált bérminimumot szabályozó rendelete nem szabályozza e kérdést. Természetesen válasz ettől még létezik, ami a következő:

  • Egy adott munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget meghatározhatja valamilyen más jogszabály. Például az ipar, kereskedelem, szociális szolgáltatások vagy egészségügy területéhez tartozó számos tevékenység esetén jogszabály határozza meg a szükséges képesítést.

  • A jogszabályon kívül a munkakör betöltését középiskolai végzettséghez vagy középfokú szakképzettséghez kötheti valamely munkaviszonyra vonatkozó további szabály is, például kollektív szerződés.

  • Maga a munkáltató is jogosult arra, hogy egy adott munkakör betöltését végzettséghez vagy szakképzettséghez kösse. Ez megtörténhet például a munkaszerződésben, munkaköri leírásban, de kifejezett előírás hiányában az adott munkakör esetén a munkáltató által követett gyakorlatot is figyelembe kell venni.

Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu 

Megosztás