Mentesülhet-e a kártérítés alól, aki megszegte a szerződést?

0

Ha valamely szerződő fél a szerződésben vállalt kötelezettségeit megszegi, többféle következménnyel kell számolnia. Az egyik következmény, hogy a szerződés megszegése miatt a másik félnek okozott kárt meg kell térítenie. Milyen esetben mentesülhet az érintett a kártérítési felelősség alól?

A szerződésszegéssel okozott kár

Szerződésszegésnek nevezünk minden olyan esetet, amikor a fél a szerződéses kötelezettségét nem teljesíti vagy nem a szerződésben, jogszabályban meghatározottak szerint teljesíti. A szerződésszegés sokféle formában megnyilvánulhat. Szerződésszegés például, ha

  • valaki a kötelezettségét késedelmesen teljesíti,

  • ha hibásan teljesít,

  • a szerződésben foglalt tájékoztatási kötelezettségét megsérti,

  • ha a fél az együttműködési kötelezettségét nem teljesíti.

Előfordulhat, hogy a szerződésszegés miatt a másik félnek kára származik. A szerződésszegéssel okozott kárt a szerződésszegő fél köteles megtéríteni. A kár megjelenhet tényleges értékcsökkenés formájában, például, ha a szerződésszegés következtében a másik fél valamely vagyontárgya megrongálódik. A kár jelentkezhet a károsultnál elmaradt vagyoni előny formájában, például ha a késedelmes teljesítés miatt a másik félnél bevételkiesés jelentkezik. A szerződésszegéssel okozott károk körébe tartoznak a károsultnál felmerült azon többletköltségek is, amelyek az őt ért kár kiküszöböléséhez voltak szükségesek.

Mentesülés a felelősség alól

Ahhoz, hogy a szerződést megszegő fél mentesüljön a kártérítési felelőssége alól, szigorú feltételeknek kell megfelelnie. A mentesüléshez három feltétel egyidejű teljesülése szükséges. A szerződésszegő félnek bizonyítania kell, hogy

  • a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső,

  • a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és

  • nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa

A fél ellenőrzési körén kívül esnek rendszerint az olyan külső körülmények, amelyekre nem tud hatást gyakorolni. Biztosan ilyennek számítanak az ún. vis maior események, mint például a természeti csapások. Ellenőrzési körön kívüli körülmények például a háborúk, általános sztrájkok. Nem számít viszont ellenőrzési körön kívül eső oknak például az üzem belső működésében előálló meghibásodás, zavar.

Előre nem látható a körülmény, ha azt a szerződésszegő fél nem látta előre, és megfelelő körültekintés esetén sem láthatta volna előre annak bekövetkezését. A felek kötelesek arra, hogy a szerződésszegésre vezető körülményt elkerüljék, illetve a szerződésszegés miatt fenyegető vagy bekövetkezett kárt elhárítsák. A szerződésszegés jellegétől és a körülményektől is függ, hogy elvárható volt-e az elkerülés, vagy a kárelhárítás.

A felelősség korlátozása, kizárása

A szerződő feleknek lehetősége van arra, hogy a szerződésben kizárják vagy korlátozzák a szerződésszegésért való felelősséget. Például megállapodhatnak a kártérítési felelősség összegszerű korlátjában, vagy akár enyhébb feltételeket is meghatározhatnak a felelősség alóli kimentés körében.

Nem megengedett a kártérítési felelősség kizárása, illetve korlátozása a szándékosan okozott, valamint az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító szerződésszegés esetén. Egyes esetekben a jogszabályok tartalmaznak olyan egyedi szabályokat, amelyek meghatározott esetekben tiltják a felelősség korlátozását vagy kizárását. Például a veszélyes üzemi tevékenységek körében (pl. gépjárművek, építési tevékenység stb.) csak a dologi károk tekintetében lehetséges a felelősség korlátozása.

Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu 

Megosztás