A veszélyes üzemi felelősség lényeges tudnivalói

0

Léteznek olyan tevékenységek, amelyek folytatása az átlagosnál nagyobb veszélyt hordoz magában, ezért akár kisebb probléma bekövetkezése is súlyos károkkal járhat. A veszélyes üzemnek minősülő tevékenységekből eredő károkért való felelősséggel a törvény külön foglalkozik. Melyek a veszélyes üzemi felelősség lényeges tudnivalói?

Veszélyes üzem: fokozott veszéllyel járó tevékenység

A veszélyes üzemi felelősség olyan tevékenységek esetén merül fel, amelyek fokozott veszéllyel járnak. A törvény szándékosan nem ad szűkebb meghatározást a veszélyes üzemre. Nem határozza meg közelebbről, hogy melyek a fokozott veszéllyel járó tevékenységek. Ennek oka, hogy a tudományos, technikai fejlődés és a társadalmi változások következében gyorsan bővülhetnek és változhatnak a veszélyes üzem körébe tartozó tevékenységek. Így szükség esetén könnyebb kibővíteni a veszélyes üzemnek minősülő tevékenységek körét, anélkül, hogy ez jogszabály módosítást igényelne. Általánosságban veszélyes üzemnek nevezhető minden olyan tevékenység, amely rendellenesség esetén az átlagoshoz képest fokozottabb veszélyt hordoz magában.

A bírósági gyakorlatban már kialakult, hogy rendszerint mely tevékenységek számítanak fokozott veszéllyel járó tevékenységnek. Leggyakoribb példának a gépjárművek üzemeltetését szokás felhozni. Ám ebbe a körbe tartozik a legtöbb gépi működtetési berendezés, eszköz, szerszámok használata. Veszélyes üzem többek közt a természeti erőforrások felhasználásával működő berendezés, energiatermelő és hordozó berendezések működtetése (pl. erőművek, elektromos rendszerek). Ide tartozik a lőfegyverekkel, lőszerekkel, veszélyes anyagokkal végzett munka is. A veszélyes üzem szabályai szerint felel az is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységet folytat (pl. hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás). Ide sorolható az is, ha valaki veszélyes állatot tart.

Felelős személy az üzembentartó?

A veszélyes üzemből eredő kárért az a személy felelős, aki e tevékenységet folytatja. A tevékenység folytatójának – más néven: üzembentartónak – az minősül, akinek érdekében a veszélyes üzem működik. Üzembentartónak számít a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató személy akkor is, ha a tevékenységet nem a saját, hanem más érdekében folytatja.

Üzembentartó, aki a fokozottan veszélyes tevékenységet fenntartja, tartósan üzemelteti. A veszélyes üzem az üzembentartó irányítása, felügyelete, ellenőrzése mellett működik. Az üzembentartó van abban a helyzetben, hogy megtegye mindazokat az intézkedéseket, amelyekkel elkerülhető, hogy a veszélyes üzem másoknak kárt okozzon. Az üzemeltetés rövid időre való átengedése nem változtatja meg az üzembentartó személyét.

XL IDŐ online munkaidő nyilvántartó rendszer
XL IDŐ online munkaidő nyilvántartó rendszer

Veszélyes üzemi felelősség esetén nem könnyű kibújni a felelősség alól

A veszélyes üzemi felelősség ún. objektív felelősség. Ez azt jelenti, hogy a felelősség nem függ attól, hogy az üzemeltető vétkes-e a károkozásban.

Az üzemeltető csak akkor mentesül a veszélyes üzemi felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.

Az üzembentartónak egyrészt azt kell bizonyítani, hogy a kárt elháríthatatlan ok idézte elő. A kárt előidéző ok akkor elháríthatatlan, ha nem létezik olyan megoldás, amellyel a kár elkerülhető lett volna. Tehát a technikai, műszaki előírások betartása, az elvárható magatartás tanúsítása önmagában nem mentesíti a felelősség alól az üzembentartót, ha a kár egyébként elkerülhető lett volna, de az üzemben tartó a szükséges intézkedéseket nem tette meg.

A mentesüléshez azt is bizonyítani kell, hogy a kárt a veszélyes üzemi tevékenység körén kívüli, külső ok idézte elő. Ilyen külső ok lehet például a károsult vagy harmadik személy elháríthatatlan közrehatása vagy a vis maior. Vis maior az ellenállhatatlan, elháríthatatlan külső erő vagy esemény, például természeti katasztrófa, háború.

A károsult is lehet felelős?

Előfordulhat, hogy a veszélyes üzem miatt kárt szenvedő személy is közrehatott a kár bekövetkeztében. Az üzembentartónak nem kell megtérítenie a kárt annyiban, amennyiben az a károsult felróható magatartásából származott. Ha viszont a kár akkor is bekövetkezett volna, ha a károsult nem tanúsít felróható magatartást, akkor az üzembentartónak a teljes kárt meg kell térítenie.

Ha a kár bekövetkezésében közreható személy vétőképtelen (pl. gyermek), akkor az üzembentartót a vétőképtelen károsulttal szemben teljes felelősség terheli. Ebben az esetben az üzembentartó a vétőképtelen személy gondozójával szemben megtérítési igényt érvényesíthet a vétőképtelen személy közrehatása miatt.

Rövidebb elévülési idő veszélyes üzemi felelősség esetén

Az általános 5 éves elévülési időhöz képest a veszélyes üzemi felelősségből eredő kártérítési követelés 3 év alatt évül el.

Fontos azonban tudni, hogy a 3 éves elévülési idő letelte esetén sincs elzárva a károsult attól, hogy követelését érvényesíthesse. Ilyenkor a szerződésen kívül okozott károkra vonatkozó általános szabályok szerint, az 5 éves elévülési időn belül teheti ezt meg. Ekkor viszont már nem a veszélyes üzemi felelősség szabályait kell alkalmazni. Ez például azzal jár, hogy a károkozó könnyebben mentesülhet a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kár bekövetkezte neki nem volt felróható.

Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
+36 (1) 266-6621, +36 (30) 692-9392
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre

XL-Bérprogram és TB-elszámolási Rendszer 2023.
Megosztás

About Author

Comments are closed.