A szerződésszegés sokféle formát ölthet. Vajon a szerződő fél, csak a szerződésszegés tényleges bekövetkezte után léphet?
A szerződéseket a szerződésben, illetve a jogszabályokban rögzített módon és határidőben kell teljesíteni. Ha az egyik szerződő fél a kötelezettségeit nem tudja az előírtak szerint teljesíteni, az rendszerint akkor derül ki, amikor már késedelembe esik vagy hibásan teljesít. Mit tehet a szerződő fél, ha már előre látható az előzetes szerződésszegés? Ahhoz, hogy a jogait gyakorolhassa, meg kell várnia, amíg ténylegesen bekövetkezik a szerződésszegés?
A szerződésszegés
A szerződésszegés sokféle formát ölthet. Lényegében ide tartozik minden olyan eset, amikor valamelyik szerződő fél a szerződéses kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem úgy teljesíti, ahogy azt a szerződés vagy a jogszabály előírja. A szerződésszegés leggyakrabban előforduló, nevesített esetei a késedelem, a hibás teljesítés, a szerződés teljesítésének megtagadása. Azonban szerződésszegést követ el például az is, aki a szerződéses viszonyban őt terhelő együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét megsérti.
A szerződésszegésnek többféle következménye lehet, függően a szerződésszegés típusától és körülményeitől. Előfordulhat, hogy egy kisebb mértékű szerződésszegés észrevétlenül vagy következmények nélkül marad. Jelentősebb súlyú szerződésszegés esetén a félnek már komoly következményekkel kell számolnia. Például hibás teljesítés esetén az érintett fél szavatossági jogait érvényesítheti: kijavítást, kicserélést vagy árleszállítást követelhet, végső esetben el is állhat a szerződéstől.
Az egyik fél szerződésszegése következtében előfordulhat, hogy a másik felet kár éri. Ebben az esetben a szerződésszegő fél az okozott kárt is köteles megtéríteni.
Mit értünk előzetes szerződésszegés alatt?
Előfordulhat, hogy a szerződő fél már előre látja, hogy akivel szerződést kötött, a kötelezettségeit nem fogja tudni a szerződés szerint teljesíteni. Például, ha a vállalkozó az elvállalt munkát olyan időben kezdi meg, hogy nyilvánvalóan nem fogja tudni a vállalt határidőben befejezni.
A Polgári Törvénykönyv az előzetes szerződésszegésnek két típusát ismeri:
• Az egyik esetben már a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni.
• A másik esetben a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítés hibás lesz.
Ilyen esetekben komoly gondban is lehet a szerződő fél, mert lehetséges, hogy az előre látható szerződésszegés miatt a jövőben akár őt magát is jelentős károk érhetik. Az is lehet, hogy már egyáltalán nem lesz szüksége a megkésett vagy hibás termékre, szolgáltatásra.
Bizonyos feltételekkel a törvény lehetővé teszi, hogy előzetes szerződésszegés esetén már a szerződésszegés tényleges bekövetkezte előtt gyakorolhassa az érintett fél a szerződésszegésből eredő jogait.
Az előzetes szerződésszegés következményei
• Abban az esetben, ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a kötelezett a szerződéses szolgáltatását az esedékességkor nem tudja teljesíteni, és emiatt a jogosultnak a teljesítés már nem áll érdekében, a jogosult gyakorolhatja a késedelemből eredő jogait. Ha az előzetes szerződésszegés késedelem formájában jelentkezik, akkor a jogosult a szerződéstől elállhat, valamint követelheti a kárának megtérítését.
Fontos, hogy ezeket csak akkor teheti meg, ha a jogosultnak a várható késedelem miatt a teljesítés már nem áll érdekében. Például, ha az építési vállalkozó előre láthatóan a vállalt határidőt követő egy hónappal később tudja majd befejezni a vállalt lakóházat, az nem jelenti, hogy automatikusan az előzetes késedelem következményivel lehet élni, ha egyébként a ház felépítése továbbra is a megrendelő érdekében áll.
• Abban az esetben, ha a teljesítési határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá válik, hogy a teljesítés hibás lesz, a jogosultnak először fel kell hívnia a kötelezettet a hiba kijavítására vagy kicserélésre. Ha az erre szabott határidő eredménytelenül telik el, akkor a jogosult gyakorolhatja a hibás teljesítésből eredő jogokat.
1.) Igényelheti az ellenszolgáltatás arányos leszállítását.
2.) A hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy
3.) a szerződéstől elállhat, illetve követelheti a hibás teljesítésből fakadó károk megtérítését.
Dr. Szabó Gergely ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
