Mentesülés a szociális hozzájárulási adófizetés kötelezettsége alól

0

“a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetőt terhelő rész;”

Mikor kell szociális hozzájárulási adót fizetni?

Mint ahogy azt előző cikkünkben is említettük, szociális hozzájárulási adót kell fizetni:

a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó-, adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után,

b) az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezetnek levont (befizetett) tagdíj után,

c) az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelemnél adóalap, adóelőleg-alap hiányában a Tbj. szerint biztosított személy olyan jövedelme után, amely a Tbj. alapján járulékalapot képez,

d) az Szja tv. szerint külön adózó jövedelmek közül

  • a béren kívüli juttatások
  • a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások
  • a kamatkedvezményből származó jövedelem Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összege után.

e) adót kell fizetni továbbá:

  • a vállalkozásból kivont jövedelem,
  • az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
  • az osztalék, vállalkozói osztalékalap,
  • az árfolyamnyereségből származó jövedelem,
  • az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy (külföldi illetőségű előadóművész) e tevékenységből származó jövedelme Magyarországon adóztatható része után.

Mentesülés az adófizetési kötelezettség alól

Nincs az a)-c) alpontok szerinti adófizetési kötelezettsége e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében:

  • a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak;
  • a társas vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra, tekintettel;
  • az iskolaszövetkezetnek a nappali rendszerű oktatásban tanulmányokat folytató tanuló, képzésben részt vevő személy, hallgató tagjával fennálló jogviszonyára – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói, felnőttképzési jogviszonya szünetelésének időtartama alatt is – tekintettel;
  • a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszonyára tekintettel;
  • a kifizetőnek
    • a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképzési munkaszerződésre (A szakképzési munkaszerződéssel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre. A szakképzési munkaszerződéssel a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy elfogadja a szakirányú oktatásban való részvétel feltételeit és kötelezettséget vállal a duális képzőhely irányítása szerint a szakirányú oktatásban való részvételre, a duális képzőhely pedig vállalja a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy szakirányú oktatáson való foglalkoztatását és oktatását, továbbá kötelezettséget vállal a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy számára az e törvényben meghatározott juttatások nyújtására.);
    • 2021. június 10-től a tanulószerződésre ( a gyakorlati képzésben tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással való részvételre);
    • a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra tekintettel (a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső vagy belső gyakorlóhelyen);
XL-IDŐ online munkaidő nyilvántartó rendszer
XL IDŐ online munkaidő nyilvántartó rendszer
  • a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszonyára tekintettel,
  • a kifizetőnek a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre tekintettel;
  • a Tbj. szerint külföldi személynek az általa megszerzett, járulékalapot nem képező jövedelemre tekintettel;
  • az egyházi személynek az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel, ha saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte;
  • a saját jogú nyugdíjas adófizetésre kötelezett személynek az Szja tv. szerinti egyéb jövedelem kivételével;
  • a kisgyermekkel otthon lévők szövetkezetének a nem nagyszülőként gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő tagjával fennálló jogviszonyára tekintettel.

Nem esik az a)-c) pontok szerinti adófizetési kötelezettség alá – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében –

  • a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett, juttatott bevétel;
  • a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel;
  • a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője, alkalmazottja és vele közös háztartásban élő családtagja (házastárs, gyermek) részére kifizetett, juttatott bevétel, feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;
  • a külföldi kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerőkölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan – bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező – természetes személy részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerződésben meghatározott alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt; e rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye áll fenn, továbbá olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá;
  • a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetőt terhelő rész;
  • a táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj, a juttatás időpontjától függetlenül az álláskeresési támogatás; az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj. szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki;
  • az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem;
  • az a jövedelem, amelynek kifizetése, juttatása olyan időszakra történik, amikor a Tbj. alapján nem áll fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés, juttatás időpontjától;
  • a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár szolgáltatásaként kifizetett összeg, a kedvezményezettnek a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény 28. § (1) bekezdésének a) pontja alapján (vagyis a pénztártag felhalmozási időszakban bekövetkezett halála esetén a kedvezményezett részére) fizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,
  • az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján adott keresetkiegészítés,
  • az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §- ában meghatározott szolgáltatás (vagyis természetgyógyászati szolgáltatás, amely a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről szóló jogszabályban felsorolt, az ott meghatározott feltételeknek megfelelő szolgáltató által nyújtott szolgáltatások igénybevételének támogatása lehet, sporteszköz vásárlásának támogatása, melynek keretében az aktív testmozgást segítő sporteszköz -ideértve a sporttevékenység során a testi épséget közvetlenül védő kiegészítő eszközöket is, mint kar-, könyök-, térd- és fejvédő- vásárlása, illetve bérlése támogatható, továbbá gyógyteák, fog- és szájápolók megvásárlásának támogatása),
  • a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tőke összege feletti összeg.

Forrás: NAV
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre

XL-Bérprogram és TB-elszámolási Rendszer 2022.
Megosztás

About Author

Comments are closed.