„A fizetendő adó az adóalap után a kifizetéskor érvényes adómértékkel számított adó, csökkentve a Szocho törvényben meghatározott adókedvezményekkel.”
Először is nézzük meg, hogy mi után is kell szociális hozzájárulási adót fizetni.
Szociális hozzájárulási adót kell fizetni:
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) szerint összevont adóalapba tartozó adó-, adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után,
b) az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj és a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezetnek levont (befizetett) tagdíj után,
c) az Szja tv. szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelemnél adóalap, adóelőleg-alap hiányában a Tbj. szerint biztosított személy olyan jövedelme után, amely a Tbj. alapján járulékalapot képez,
d) az Szja tv. szerint külön adózó jövedelmek közül
- a béren kívüli juttatások
- a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások
- a kamatkedvezményből származó jövedelem Szja tv. szerinti adóalapként meghatározott összege után.
e) adót kell fizetni továbbá:
- a vállalkozásból kivont jövedelem,
- az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
- az osztalék, vállalkozói osztalékalap,
- az árfolyamnyereségből származó jövedelem,
- az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy (külföldi illetőségű előadóművész) e tevékenységből származó jövedelme Magyarországon adóztatható része után.
A kifizetés időpontjától függetlenül adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése, juttatása olyan időszakra történik, amikor a Tbj. alapján biztosítási jogviszony áll fenn.
A munkaviszonyban álló biztosítottnál az adó alapja az a)-c) pontok szerinti jövedelemnél megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával, ide nem értve a felszolgálási díjat, ez után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.
Ha a természetes személy ugyanarra az adómegállapítási időszakra Magyarországon adóztatható és Magyarországon nem adóztatható jövedelmet is szerez, az adóalap megállapításánál az a)-c) pontot együttesen kell figyelembe venni, azzal az eltéréssel, hogy a c) pont alkalmazásakor az alapbérnek vagy más díjazásnak a jövedelem külföldön adóztatható időszakára vonatkozó arányos részét kell figyelembe venni.
A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásoknál és a kamatkedvezményből származó jövedelemnél az adóalapot a juttatás, kamatkedvezmény értékének 1,18-szorosa alapján kell megállapítani. Jó ha tudjuk, hogy a szociális hozzájárulási adót nem pénzbeli juttatásnál is meg kell fizetni.
Az adó mértéke, fizetendő összege, az adófizetés felső határa
Az adó mértéke az adóalap 13 százaléka. A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatásoknál és a kamatkedvezményből származó jövedelemnél az adó mértéke a juttatások adóalapként meghatározott összegének 13 százaléka.
A fizetendő adó az adóalap után a kifizetéskor érvényes adómértékkel számított adó, csökkentve a Szocho törvényben meghatározott adókedvezményekkel. A Szocho tv. 10-17. §, valamint az Eat. IX. fejezet 462/C. §-a, 462/D. §-a, 462/E. §-a és a 2018. évi LXXXII. törvény 250. §-a figyelembevételével megállapított fizetendő adót meghaladó, a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye adó-visszaigénylés keretében érvényesíthető. A szocho adó fizetésére törvény alapján nem köteles személy (például a kisvállalati adóalany) a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményét szintén adó-visszaigénylés keretében érvényesítheti.
Az adó mértékének változása esetén az adó fizetésére kötelezett a megváltozott adómértéket arra a hónapra, adóévre vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazza először, amelyik hónapban, adóévben a megváltozott adó mértéke hatályba lép.
Adófizetési felső határ
A törvény a természetes személy adófizetési kötelezettségének felső határt szab.
- a vállalkozásból kivont jövedelem,
- az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
- az osztalék,
- a vállalkozói osztalékalap,
- az árfolyamnyereségből származó jövedelem, és
- az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó személy e tevékenységből származó jövedelme esetén az adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy
- összevont adóalapba tartozó jövedelmei és
- a törvényben nevesített tőkejövedelmeinek, valamint
- az Szja tv. 1/B. §-a hatálya alá tartozó alá tartozó személy jövedelmének összege a tárgyévben eléri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét. 2022-ben ez az összeg 4 800 000 forint.
Például, ha az egyéni vállalkozó munkaviszonyában elért összevont adóalapba tartozó jövedelme 4 200 000 forint és 1 500 000 forint osztalékalapja lesz, akkor 600 000 forint után kell szociális hozzájárulási adót fizetnie.
E jövedelmek után a természetes személynek mindaddig adófizetési kötelezettsége van, amíg a kifizetőnek az adófizetési felső határ eléréséről nem nyilatkozik. Nyilatkozhat arról is, hogy a hozzájárulási felső határba beszámító jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ha ezt a jövedelmeinek összege mégsem éri el, az adót 6 százalékkal növelten, a tárgyévi személyi jövedelemadóról benyújtott adóbevallásában vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.
Nem kell adót fizetni
- a szociális biztonsági rendszerek koordinálásról szóló rendeletek hatálya alá tartozó másik tagállamban, vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után. Az adófizetési kötelezettség alóli mentességet az illetékes külföldi hatóság igazolásával lehet tanúsítani;
- az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert, (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után;
- a Tbj. szerint külföldi személy által megszerzett
- vállalkozásból kivont jövedelem,
- értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
- osztalék, vállalkozói osztalékalap,
- árfolyamnyereségből származó jövedelem,
- Szja tv. szerint egyéb jövedelem,
- béren kívüli juttatások,
- nem béren kívüli juttatásnak minősülő egyes meghatározott juttatások,
- kamatkedvezményből származó jövedelem után.
Forrás: NAV
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
