Az e fejezetben ismertetett, kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek után is fizetnek járulékot valamilyen mögöttes…
A biztosítási jogviszonyt keletkeztető jogviszonyban álló személyek az egészségbiztosítás valamennyi ellátására jogosultakká válhatnak, hiszen járulékot fizetnek. A nem biztosított személyek (nyugdíjasok, GYES-ben részesülők) a társadalombiztosítási szabályok szerint csak az egészségügyi ellátásokra szerezhetnek jogosultságot a társadalmi szolidaritás alapján, mert bár saját maguk nem fizetnek járulékot, nem maradhatnak egészségügyi ellátás nélkül.
Megjegyezzük azonban, hogy az e fejezetben ismertetett, kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek után is fizetnek járulékot valamilyen mögöttes jogviszony alapján (az állam a központi költségvetésből fizet például a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban részesülők, a kiskorúak, a nappalis tanulók, a szociálisan rászorultak, a hajléktalanok, a fogvatartottak, stb után).
Kik jogosultak kizárólag egészségügyi szolgáltatásra?
A társadalombiztosítás szabályai alapján kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult:
- a csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban részesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- a saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban részesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- a mezőgazdasági járadékban (öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadékban), megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, bányászok egészségkárosodási járadékában, fogyatékossági támogatásban, rokkantsági járadékban, házastársi pótlékban, házastársi jövedelempótlékban részesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- a nemzeti gondozási díjban (pótlékban), hadigondozotti ellátásban részesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- a bányászati keresetkiegészítésben vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- az egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi vagy rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) részesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében megállapított pénzbeli ellátásban (egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás, illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatás), időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy a nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatásban tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül, a tanulói/hallgatói jogviszonya kezdetétől a diákigazolványra való jogosultsága megszűnéséig (a tanulói/hallgatói jogviszony szünetelése alatt is jogosultak),
- a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül, a tanulói/hallgatói jogviszonya kezdetétől a diákigazolványra való jogosultsága megszűnéséig (a tanulói/hallgatói jogviszony szünetelése alatt is jogosultak),
- a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, menekült, oltalmazott, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül, a tanulói/hallgatói jogviszonya kezdetétől a diákigazolványra való jogosultsága megszűnéséig (a tanulói/hallgatói jogviszony szünetelése alatt is jogosultak),
- az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért vagy a külpolitikáért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll,
- az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll,
- a megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, vagy egészségi állapota 50 százalékos vagy ennél kisebb mértékű, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik, az orvosszakértői szerv szakvéleménye kiállítása napjától jogosult, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- a kiskorú, magyar állampolgársággal, menekült vagy oltalmazott jogállással és Magyarország területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá az a nem magyar állampolgárságú kiskorú, aki Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik,
- a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben elhelyezett személy (ide nem értve a külföldi állampolgárt), a gyermekvédelmi rendszerben utógondozási ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt, továbbá magyar hatóság által a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett külföldi kiskorú személy,
- a fogvatartott,
- a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján szociálisan rászorult, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- táncművészeti életjáradékban részesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- a szociális szövetkezetben tagi munkavégzési jogviszonyban álló személy (kivéve e jogviszony szünetelésének időtartamát),
- egészségügyi szolgáltatás megszerzése érdekében kötött megállapodás alapján jogosult,
- az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett,
- a rendvédelmi egészségkárosodási járadékban, honvédelmi egészségkárosodási járadékban vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti egészségkárosodási járadékban részesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül,
- a hajléktalan,
- a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy, ha társadalombiztosítási szempontból belföldinek minősül.
Meddig áll fent az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság a biztosítási jogviszony megszűnését követően?
Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszony, illetve az alapul szolgáló jogosultsági feltételek megszűnését követően, a fentiek szerint belföldinek minősülő személyek részére még meghatározott ideig fennáll. Ez az ún. passzív jogon való jogosultság.
Ha az egészségügyi ellátás megállapodáson vagy egészségügyi járulékfizetésen alapul, akkor azok megszűnését követően passzív jogon már nem jár az egészségügyi ellátásra való jogosultság.
Ha a biztosítás (pl. munkaviszony) a megszűnését megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt, akkor a fentiek szerint belföldinek minősülő személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága további 45 napig marad fenn.
Ha a biztosítás (pl. munkaviszony) 45 napnál rövidebb volt a megszűnését megelőzően, akkor a fentiek szerint belföldinek minősülő személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága azzal – a 45 napnál kevesebb – időtartammal hosszabbodik meg, amennyi ideig a jogosultsági feltétel fennállt (pl. a 30 napig fennálló munkaviszony esetén 30 nappal).
Ha a jogosultsági feltétel (pl. munkaviszony) megszűnését megelőzően az utolsóként megszűnt jogosultsági feltétel nem állt fenn 45 napig, azonban előtte volt 45 napnál hosszabb ideig fennálló jogosultság, és ezek közt max. 30 nap telt el, akkor a – fentiek szerint belföldinek minősülő személy – egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága az utolsó feltétel megszűnését követően még 45 napig marad fenn.
Forrás: NEAK
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre
