Diákok munkavállalásának lehetőségei és azok szabályai

0

A diákok munkavállalásának lehetőségei nem merülnek ki az iskolaszövetkezeteken át vállalt munkákban, ők is dolgozhatnak más formában.

Fő szabály szerint az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. Az iskolai szünet alatt azonban az is lehet munkavállaló, aki elmúlt 15 éves és nappali rendszerben folytatja tanulmányait. Ha a tanuló 18 év alatti, akkor csak törvényes képviselője hozzájárulásával dolgozhat. A gyámhatóság előzetes engedélyével a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenységet az a diák is végezhet, aki a 16. életévét nem töltötte be.

Foglalkoztatási formák és azokhoz kapcsolódó szabályok

A diákok legnagyobb része iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát, de mint bárki, ők is dolgozhatnak más formában is:

  • munkaviszonyban,
  • munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel),
  • egyszerűsített foglalkoztatottként,
  • háztartási alkalmazottként is.

Az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka

A diák az iskolaszövetkezet tagjaként a Tbj. szabályai szerint nem biztosított – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének (halasztás) időtartama alatt sem –, ezért az így végzett munkájával összefüggésben járulékot sem kell fizetnie.

Ha azonban az iskolaszövetkezet tagjaként nem önálló tevékenységből származó jövedelmet kap, akkor az után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A személyi jövedelemadót az iskolaszövetkezetnek kell levonnia, bevallania, és megfizetnie a NAV-nak.

A diáknak a jövedelmét fel kell tüntetnie az szja-bevallásában, amit a következő év május 20. napjáig kell benyújtania a NAV-hoz.

Ha az iskolaszövetkezet olyan diákot alkalmaz a nyári szünetben, aki már befejezte az általános iskolai tanulmányait vagy leérettségizett, illetve végzett a főiskolán vagy az egyetemen, akkor szintén a nem kell járulékot fizetnie, hiszen a tanuló, hallgató diákigazolványa a tanév lejártát követő október 31-ig még érvényes.

Munkaviszony

A tanuló munkaszerződéssel munkaviszonyban is dolgozhat. Az Szja tv. nem különbözteti meg a diákok munkavállalását, ezért adózási szempontból a diákok munkaviszonyból származó jövedelme ugyanúgy bérjövedelem, mint bármely más munkavállalónál. A bérjövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelem, amivel szemben nem lehet költséget elszámolni. A munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a 15 százalék személyi jövedelemadót.

A munkaviszonyos tanuló – más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan – a Tbj. szabályai szerint biztosított, ezért a természetbeni egészségbiztosítási ellátáson túl a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, ennek részeként pénzbeli ellátásokra (például táppénzre) is jogosultságot szerez, illetve munkaviszonyát a nyugdíjszámításnál is figyelembe veszik.

A tanuló a járulékalapot képező jövedelme után 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet, amit a munkáltató állapít meg, von le a tanuló munkabéréből, továbbá megfizet és bevall a NAV-hoz. A tanulónak ezzel kapcsolatban nincs tennivalója.

Online Munkaidő_nyilvántartás
XL IDŐ – Online Munkaidő-Nyilvántartás, Beosztás és Szabadság kezelés!

Diákok munkavállalásának egyéb lehetőségei

A diák munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban is végezhet munkát, például megbízási szerződéssel. A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles.

Költségelszámolás

A munkaviszonyból származó jövedelemmel ellentétben az önálló tevékenységből származó bevétellel szemben költséget lehet elszámolni. Ennek kétféle módja van: a tételes-, illetve a 10 százalékos bizonylat nélküli költségelszámolás.

Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült, az Szja tv. 3. számú mellékletének rendelkezései szerint elismert költségét számlával kell igazolnia. A 10 százalékos költséghányad érvényesítéséhez nincs szükség számlákra, hiszen a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. Jellemzően a nyári szünetben folytatott tevékenységek nem járnak jelentős költséggel, ezért leginkább a 10 százalék költséghányadot célszerű alkalmazni az adóalap számítása során. Az önálló tevékenység ellenértékének (például a megbízási díjnak) a kifizetése előtt a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásáról. Ha nem nyilatkozik, akkor a kifizető automatikusan a 10 százalékos költséghányad figyelembe vételével állapítja meg az adóelőleget.

Személyi jövedelemadó- és járulékfizetés

A személyi jövedelemadót az önálló tevékenységből származó bevételnél is a jövedelem után kell megállapítani. Az adó mértéke szintén 15 százalék. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diákok a munkaviszonytól eltérően nem lesznek automatikusan biztosítottak. A biztosítási jogviszony feltétele ugyanis, hogy a diák havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra annak 30-ad részét. Jelenleg a minimálbér összege: 161 000 forint, melynek 30 százaléka 48 300 forint. Ha nem egész hónapban dolgozik a diák, akkor az egy napra jutó díjazásnak az 1 610 forintot kell elérnie ahhoz, hogy biztosított legyen.

Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet. A járulékot ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le és vallja be a NAV-hoz. A tanulónak ezzel kapcsolatban nincs tennivalója. A foglalkoztató a levont járulékról minden esetben igazolást köteles adni a tanulónak. Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, akkor nem jön létre biztosítási jogviszony, ezért járulékot sem kell fizetnie. A tanulónak mind a munkaviszonyból, mind pedig a megbízási jogviszonyból származó jövedeleméről szja-bevallást kell benyújtania a tárgyévet követő év május 20-ig.

Egyszerűsített foglalkoztatás

A diákok munkavállalásának lehetőségei közé tartozik az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka.

Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:

  • mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
  • alkalmi munkára.

Alkalmi munkára a munkáltató és a munkavállaló

  • összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és
  • 1 naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és
  • 1 naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesíthet határozott időre munkaviszonyt.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató fizeti a közterhet. A diáknak nem kell fizetnie nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot és szja-előleget sem.

Az így végzett munka ellenértéke munkaviszonyból származó bérjövedelem. A diáknak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemét csak akkor kell feltüntetnie az szja bevallásban, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja a mentesített keretösszeget. Ha a diáknak az szja-bevallást be kell nyújtania, akkor a bevallásban jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell szerepeltetni. A filmipari statiszta Efo tv. hatálya alá tartozó, alkalmi munkából származó bevételéből (maximum napi nettó 12 000 forint) nem kell jövedelmet megállapítania, ezért erről bevallást sem kell benyújtania.

A munkáltató, kifizető köteles a kifizetéskor igazolást adni a diáknak is a kifizetett összegről, a levont szja-előlegről, az egyéni járulékokról, illetve társadalombiztosítási járulékról. Az adóévet követő év január 31-éig adóévi összesített igazolást is kell adni a diáknak is. Az egyszerűsített foglalkoztatásról részletes tájékoztatást talál a NAV honlapján (www.nav.gov.hu) a 46. sz. információs füzetben.

Háztartási munka

A diákok munkavállalásának lehetőségei között szerepel a szünetben gyakran vállalt korrepetálás vagy gyermekfelügyelet is. Ezek a tevékenységek háztartási munkának számítanak, ha kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgálják.

Háztartási munka továbbá:

  • a lakás takarítása,
  • a főzés,
  • a mosás,
  • a vasalás,
  • az otthoni gondozás és ápolás,
  • a házvezetés,
  • a kertgondozás.

Ha a tanuló háztartási alkalmazottként dolgozik és a felsorolt munkák valamelyikét végzi, akkor a Tbj. szabályai szerint nem lesz biztosított. Az így kapott jövedelme után nem kell személyi jövedelemadót és járulékot fizetnie. A bejelentés, valamint a regisztrációs díj megfizetése a munkáltató feladata. A diák kérésére a munkáltató köteles igazolást kiadni a kifizetett munkabérről, amivel a későbbiekben igazolni tudja a keresetét. A háztartási munkáról részletes tájékoztatást talál a NAV honlapján a 47. sz. információs füzetben.

Forrás: NAV
Minden jog fenntartva –www.adosziget.huadosziget@adosziget.hu

Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre

BÉR és TB elszámolási Humánügyviteli Rendszer
XL-Bérprogram és TB-elszámolási Rendszer 2024.
Megosztás

About Author

Comments are closed.