„Véletlenül” felszámolás alatt? – A felszámolási eljárás alapvető tudnivalói

0

A felszámolási eljárások száma jelentősen megugrott 2022-2023-ban. Mit jelent pontosan a felszámolási eljárás, mikor kerülhet rá sor? „Véletlenül” is felszámolás alá kerülhet egy cég? A cikkben alapvető tudnivalókat mutatunk be.

A felszámolási eljárás célja

Mondanom sem kell, hogy a felszámolási eljárásról külön törvény rendelkezik. Ebben találhatjuk meg a felszámolás célját is.

A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek. Vagyis a cél, hogy a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteket, mint például a cégeket megszüntessék, és a még meglévő vagyonukból kifizessék a hitelezőket.

Nagyon fontos, hogy a felszámolási eljárás csak a gazdálkodó szervezetekre terjed ki. A magánszemély adósokkal szemben felszámolás helyett végrehajtási eljárásban lehet fellépni a követelés behajtása érdekében.

Mire sor kerül a felszámolási eljárásra nem biztos, hogy az adós cégnek bármilyen vagyona lenne. Ilyen esetben a hitelezők végül üres kézzel távoznak majd. Ennek ellenére azonban számukra is létfontosságú lehet a felszámolási eljárás, hiszen az hivatalosan igazolja, hogy a követelésük behajthatatlan. Így bár pénzhez nem jutnak, de a könyvelésükben sem kell évekig görgetni a fennálló követelést. Fontos szempont továbbá az is, hogy a fizetésképtelen cégek ne maradjanak a gazdasági körforgásban, hiszen ezzel csak újabb és újabb veszteségek keletkeznek, magukkal rántva másokat is.

A felszámolható vagyon köre

Fő szabály szerint a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez.

Hogyan lehetséges, hogy a felszámolási eljárás alatt is szerezhet vagyont a fizetésképtelen cég?

  • A felszámolási eljárást nem mondhatjuk rövid eljárásnak, hiszen akár évekig is eltarthat. Mindeközben pedig a cég még tovább működhet, amennyiben a felszámolást vezető felszámoló ezt tartja célszerűnek. A további működés pedig további bevételt is eredményezhet.
  • Olyan esetek is vannak, amikor a cég azért vált fizetésképtelenné, mert őt sem fizette ki valaki más határidőben. A felszámoló feladatai közé tartozik a felszámolás alatt lévő cég kintlévőségeinek behajtása is.

Szerencsés esetben tehát a cég vagyona annak ellenére gyarapodhat, hogy ő maga már felszámolás alatt áll. Természetesen ilyen esetben az újabb vagyon is a hitelezők kifizetését szolgálja majd.

BÉR és TB elszámolási Humánügyviteli Rendszer
XL-Bérprogram és TB-elszámolási Rendszer 2024.

A felszámolási eljárás megindítása

A felszámolási eljárást bíróság előtt kell megindítani. Ez azonban nem egy peres eljárás, így ne arra számíts, mintha pert indítanál. A felszámolási eljárásban a bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét. Ezt főként okiratok alapján teszi meg és hozza meg a döntést. Ha a bíróság elrendeli az adós felszámolását, kijelöli a felszámolót. A továbbiakban már a felszámoló folytatja le a felszámolási eljárást.

A törvény pontosan meghatározza, hogy ki jogosult a felszámolási eljárást megindítani, és mindezt hogyan teheti meg.

Ami első pillantásra meghökkentő lehet, hogy a hitelező mellett az adós is kérheti a felszámolási eljárás megindítását maga ellen. Ennek azonban megvan a maga oka. Mint említettem, a felszámolás célja nem csupán a hitelezők kielégítése, de az is, hogy a fizetésképtelenné vált gazdálkodó szervezeteket megszüntessék. Ha egy adós azt látja, hogy már nem tud kilábalni szorult helyzetéből, nem tudja kifizetni az adósságait és biztosítani a további működését, akkor nem feltétlenül kell megvárnia, míg valaki felszámoltatja. Mivel ilyen helyzetben nem kerülhet sor végelszámolásra, hiszen arra fizetésképtelenség esetén nincs mód, így nincs más út a megszüntetéshez. Tehát ő maga is kezdeményezheti a saját felszámolási eljárásának megindítását.

Mikor beszélhetünk fizetésképtelenségről?

A törvény pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor az adós fizetésképtelensége megállapítható.

A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

  • az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy
  • az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
  • az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
  • az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezségben, reorganizációs eljárásban a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervben, szerkezetátalakításban a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervben foglaltak ellenére nem teljesítette, vagy
  • a korábbi csődeljárást megszüntette, vagy
  • a végelszámolási eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és az adós gazdálkodó szervezet tagjai sem vállalják azok rendezését.

„Véletlenül” is felszámolás alá kerülhet egy cég?

A felszámolási eljárás jogszabályi célja a fizetésképtelenné vált gazdálkodó szervezetekkel szembeni eljárás. Ugyanakkor a való gazdasági életben nem egyszer kerül sor a felszámolási eljárás kezdeményezésére abból a célból, hogy a hitelező rábírja az adóst a tartozása kifizetésére.

Ennek oka, hogy szemben egy peres eljárással, a felszámolási eljárás elrendelését megelőzően igen rövid határidővel dönt a bíróság. A másik érv, hogy a felszámolás elrendelése esetén már sok minden foroghat kockán, így várható, hogy az adós a fenyegetettség hatására valahogyan mégis rendezi az adósságát.

A felszámolás iránti eljárásban a bíróság az okiratokra támaszkodik és nem fog hosszas vitarendezésbe kezdeni a követeléssel kapcsolatban. Éppen ezért a szükséges ismeretek hiánya oda vezethet, hogy az adós egyszer csak, mintegy „véletlenül” a felszámolásban találja magát. Éppen ezért időben érdemes tájékozódni és ügyvédhez fordulni segítségért.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
További hírekért, érdekességekért, kiadványokért látogasd meg az erthetojog.hu oldalt.
Hasznos tippekért, tanácsokért kövess bennünket itt is:
Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest, YouTube
Ha tetszik az ÉRTHETŐ JOG, örömmel vesszük, ha ezt megosztod velünk.

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre

Munkaidő-Nyilvántartás könnyedén!
Stabil, gyors, rugalmas, felhasználóbarát!

Megosztás

About Author

Comments are closed.