Téli fűtés a munkahelyen: mennyire fogunk fázni?

0

Az elmúlt években inkább a nyári hőség adta fel a leckét a munkahelyeken. Az energiaárak emelkedése, a változó rezsitámogatási rendszer azonban már most felveti a kérdést: Mi lesz télen? Milyen hőmérsékletre számíthatunk télen a munkahelyen? Mit kell biztosítani a munkáltatónak? Milyen legyen a téli fűtés a munkahelyen?

Még a hőmérsékletet is a jog szabályozza?

Már többször is olvashattad, hallhattad tőlem, hogy a jog bizony átszövi az egész életünket. Nem lehet kikerülni, elfutni előle, megkerülni meg nem érdemes, mert előbb-utóbb valamilyen formában visszaüt

„Hát az időjárást tán mégsem tudják a honatyáink szabályozni, nem?”– teheted fel a kérdést.

Valóban, az időjárás istenei még nem, mi, emberek vagyunk. Ám ettől még jogszabály létezik arról is, hogy milyen legyen például a munkahelyi hőmérséklet.

Jogi előírás van arról, hogy milyen jellegű munkához milyen hőmérsékletet kell a munkáltatónak biztosítani. Az ugyanis része a munkavédelemnek. Optimális működéshez optimális feltételekre van szükség.

A jogalkotó általános szabályként kimondja, hogy

„A munkaterületeket befogadó helyiségek hőmérsékletének a munkavégzés teljes időtartama alatt, az emberi szervezet számára megfelelőnek kell lennie, figyelembe véve a munka jellegét és az ott dolgozó munkavállalók fizikai megterhelését.”

Téli fűtés a munkahelyen

Emlékszem arra, mikor gyerekkoromban „szén szünet” volt az iskolában, ha igen keményre fordult a téli időjárás. Persze ennek, mi gyerekek örültünk, hiszen nem kellett suliba menni, ráadásul a nagy havazás miatt helyette szánkóztunk és hóembert építettünk. Mit sem törődtünk mi azzal, hogy a téli fűtés bizony gondot is okozhat. A növekvő energiaárak miatt azonban egyre „melegebbé válik” a helyzet, míg a munkahelyek lehet, hogy kihűlnek?

Van azonban egy határ, ami alá már nem lehet menni.

A rendelet egy táblázatban rögzíti az elvárt munkahelyi hőmérsékletet:

A munka jellegeHideg évszakban biztosítandó léghőmérséklet °C
Szellemi munka20-22
Könnyű fizikai munka18-20
Közepesen nehéz fizikai munka14-18
Nehéz fizikai munka12-14
XL IDŐ online munkaidő nyilvántartó rendszer
XL IDŐ Online Munkaidő-nyilvántartó Rendszer

Nem mindegy, hogy hol mérünk

Az iskolában megtanultuk, hogy a meleg levegő mindig felfelé száll, vagy valami ilyesmi. 😊 A lényeg, hogy a levegő hőmérséklete nem ugyanaz a talaj közelében, mint 2-3 méter magasban. Ezt bizony a munkahelyi hőmérséklet mérésénél is figyelembe kell venni. (Máris értelmet nyert, amit a suliban tanultunk. 😊)

Zárt munkahelyeken álló munkánál 1 m magasságban, ülő munkánál 0,5 m magasságban kell figyelembe venni és biztosítani a megfelelő hőmérsékletet.

A számokat tehát nem lehet azzal kozmetikázni, ha a plafon közelébe helyezik a hőmérőt. A lényeg ugyanis, hogy a munkavégzéshez legyen megfelelő a hőmérséklet. Dermedt ujjakkal ugyanis nehezen lehet összeszerelni, gépelni, de még kávét főzni is. Mondjuk, a kávésbögrék mosogatása lehet, hogy népszerűbbé válna a munkatársak körében, feltéve, hogy van meleg víz. 😊 De a viccet félretéve, a megfelelő munkavégzéshez elengedhetetlen, hogy ne fázzunk a munkahelyen.

A forró tea jogosan is elvárható lehet, ha nem elég a fűtés a munkahelyen?

A munkáltató sem isten, így nem mindig a munkáltatón múlik minden. A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából a munkáltatónak munkaszervezési intézkedéseket kell tenni. A kulcs tehát a klímakörnyezet kedvezőtlen hatása, nem pedig az, hogy fizethető-e a gázszámla. Ráadásul az sem mindegy, hogy mikor minősül hidegnek egy munkahely. Hideg munkahely esetén ugyanis még más is jár a dolgozóknak.

A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő felénél hosszabb időtartamban szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot vagy zárt téri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.

Hideg munkahelyek esetén óránként legalább 5, de legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell beiktatni.

A pihenésen kívül a hidegnek minősülő munkahelyen a munkavállalók részére +50 °C hőmérsékletű teát kell biztosítani. A tea ízesítéséhez pedig előírás a cukor, illetve az édesítőszer, de a citromlevet már nem tették kötelezővé.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
További hírekért, érdekességekért, kiadványokért látogasd meg az erthetojog.hu oldalt.
Hasznos tippekért, tanácsokért kövess bennünket itt is:
Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest, YouTube
Ha tetszik az ÉRTHETŐ JOG, örömmel vesszük, ha ezt megosztod velünk.

Minden jog fenntartva –www.adosziget.huadosziget@adosziget.hu

Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre

XL-Bérprogram és TB-elszámolási Rendszer 2024.
Megosztás

About Author

Comments are closed.