A bírósági letétbe helyezés a tartozások teljesítésének egyik sajátos formája. Előfordulhat ugyanis, hogy a fizetésre kötelezett például vitás ügy miatt nem tudja, kinek kell fizetnie, vagy pedig a jogosult nem akarja elfogadni a teljesítést. Ilyen esetekben, ha a kötelezettségünket teljesíteni szeretnénk, akkor rendelkezésre áll a bíróságnál való letétbe helyezés lehetősége.
A késedelmi pótlék tulajdonképpen annak szankcionálására szolgál, amikor is az adózó a fizetési kötelezettségének a jogszabályokban meghatározott fizetési határidőig nem tesz eleget, vagy a költségvetési támogatást esedékesség előtt veszi igénybe.
A pénztartozás teljesítése felvet néhány apavető kérdést, amelyet érdemes tisztázni. Mi számít fizetésnek? Bármely pénznemben lehet-e fizetni? Hogyan kell elszámolni a befizetést, ha a kötelezettnek több tartozása áll fenn? Hogyan kell elszámolni, ha a befizetés a teljes tartozást nem fedezi?
2018. január 1-jétől a harmadik vagy további gyermek születése esetében a központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatás vehető igénybe a Magyarország területén lévő lakást, lakóházat, tanyát vagy birtokközpontot terhelő lakáscélú jelzáloghitel-tartozás csökkentése érdekében. Ennek azonban feltétele, hogy a család megfeleljen a rendeletben foglalt feltételeknek.
A kölcsön és egyéb szerződések gyakori biztosítéka a kezesség. Gyakran előfordul, hogy valaki családtagja vagy barátja kérésére áll kezesnek egy szerződés megkötésekor. Azonban aki más tartozásáért kezességet vállal, az komoly felelősséget vállal magára. Ezért érdemes tisztában lenni a kezesség legfontosabb jellemzőivel.
Időről-időre felmerül a kérdés: ha a korábbi tulajdonos közös költség tartozást halmozott fel, akkor a tartozást a korábbi vagy az új tulajdonostól követelheti-e a társasház?
A 2017. júniusában beadott T/15987 számú törvényjavaslat az alábbiak szerint módosítaná a polgári törvénykönyvet.
Ha valakinek követelése áll fenn más személlyel szemben, megteheti, hogy e követelését harmadik személyre átruházza. Gyakran lehet találkozni például azzal, hogy pénzügyi intézmények az adósokkal szemben fennálló követeléseiket követeléskezelő cégekre ruházzák át, így az adós ezt követően már nem a banknak, hanem a követeléskezelőnek tartozik. Miként történik a követelések átruházása? Szükséges-e ehhez az adós hozzájárulása?
Nem ritka, hogy két szerződésben álló vagy szerződéses kapcsolatban nem lévő félnek egymással szemben kölcsönösen követelései állnak fenn. Ebben az esetben meghatározott feltételek mellett lehetőség van arra, hogy a kölcsönös követeléseiket egymással szemben beszámítsák. Milyen esetekben van lehetőség a követelések beszámítására? Mely követeléseket lehet egymással szemben beszámítani?
A mindennapi életben sokszor lehet találkozni a jelzálogjoggal, különösen a hitel- és kölcsönszerződések kapcsán. Ezekben az esetekben a jelzálogjog tipikusan a kölcsön visszafizetésének biztosítására szolgál, és legismertebb formája az ingatlant terhelő jelzálogjog. Az már például kevésbé ismert, hogy a jelzálogjog nem csak ingatlant terhelhet. Mit érdemes tudni a jelzálogjogról?
