A Polgári Törvénykönyv módosításáról
A 2017. júniusában beadott T/15987 számú törvényjavaslat az alábbiak szerint módosítaná a polgári törvénykönyvet.
Téma: tartozás
A követelések átruházása – avagy hogyan kerülhet a tartozásom máshoz?
Ha valakinek követelése áll fenn más személlyel szemben, megteheti, hogy e követelését harmadik személyre átruházza. Gyakran lehet találkozni például azzal, hogy pénzügyi intézmények az adósokkal szemben fennálló követeléseiket követeléskezelő cégekre ruházzák át, így az adós ezt követően már nem a banknak, hanem a követeléskezelőnek tartozik. Miként történik a követelések átruházása? Szükséges-e ehhez az adós hozzájárulása?
Hogyan történik a követelések beszámítása?
Nem ritka, hogy két szerződésben álló vagy szerződéses kapcsolatban nem lévő félnek egymással szemben kölcsönösen követelései állnak fenn. Ebben az esetben meghatározott feltételek mellett lehetőség van arra, hogy a kölcsönös követeléseiket egymással szemben beszámítsák. Milyen esetekben van lehetőség a követelések beszámítására? Mely követeléseket lehet egymással szemben beszámítani?
5 dolog, amit érdemes tudni a jelzálogjogról
A mindennapi életben sokszor lehet találkozni a jelzálogjoggal, különösen a hitel- és kölcsönszerződések kapcsán. Ezekben az esetekben a jelzálogjog tipikusan a kölcsön visszafizetésének biztosítására szolgál, és legismertebb formája az ingatlant terhelő jelzálogjog. Az már például kevésbé ismert, hogy a jelzálogjog nem csak ingatlant terhelhet. Mit érdemes tudni a jelzálogjogról?
Nyakunkon a behajtó! – Mihez van joga és mihez nem?
Gyakori, hogy egy-egy pénzintézet vagy más személy a követelését úgy kíséreli meg behajtani, hogy követeléskezelő vállalkozásnak ad megbízást. Ebben az esetben a követeléskezelő keresi meg az adóst és próbálja meg megbízója követelését érvényesíteni. Előfordul azonban, hogy a követeléskezelő cég túllő a célon, és nem jogszerű eszközökkel kívánja behajtani a követelést. Mit tehet meg a behajtó?
