Amit tudnunk érdemes a túlóráról 2. rész

0

“…a Munka Törvénykönyve kifejezetten rögzíti, hogy a rendkívüli munkavégzés, vagyis a túlóra után járó bérpótlék…”

Hogyan számítsuk helyesen a rendkívüli munkavégzésre jutó bérpótlékot vagyis túlórát?

Előző kiadványunkban részleteztük, hogy mikor és mennyi túlórát lehet elrendelni a munkavállaló számára. Jelen kiadványunkban pedig azt nézzük meg, hogy túlóra esetén hogyan számítsuk helyesen a fizetendő túlóra értékét.

Nagyon fontos figyelnünk arra, hogy a Munka Törvénykönyve kifejezetten rögzíti, hogy a rendkívüli munkavégzés, vagyis a túlóra után járó bérpótlék a munkavállalónkat a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg. Tehát a rendkívüli munkavégzés időszakára a dolgozónknak jár az időarányos munkabére és a túlóra pótlék is. Ez esetben tehát az egy órára járó alapbért úgy kell kiszámolnunk, hogy a havi alapbér összegét el kell osztanunk az adott hónap általános munkarend szerint teljesítendő órák számával. Ez esetben figyelembe kell tehát vennünk azt is, hogy mennyi a dolgozónk szerződés szerinti, napi tényleges munkaideje.

NE FELEJTSÜK EL, hogy magának a bérpótlék 1 órára eső egységdíjának számítását pedig a 174-es osztószámmal kell megállapítanunk. Mindemellett legyünk figyelemmel arra is, hogy részmunkaidős vagy az általánostól eltérő teljes munkaidős foglalkoztatás esetén a 174-es osztószám arányos részével kell számolnunk. Tehát, ha például a dolgozónk munkaideje 4 óra, akkor (174 / 8) * 4 = 87 lesz ez az osztószám.

A munkavállalónknak 50% mértékű túlóra pótlék jár:

a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
b) a munkaidőkereten felül vagy
c) az elszámolási időszakon felül

végzett munka esetén.

Jó, ha tudjuk, hogy a felsorolt 3 esetben munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján szabadidőt is adhatunk dolgozóinknak. Ha úgy döntünk, hogy szabadidőt biztosítunk a dolgozóknak egy ilyen esetben, fontos, hogy az nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, valamint arra is figyeljünk, hogy erre az időszakra az alapbér arányos részét kell megfizetnünk.

XL IDŐ Felhő alapú munakidő-nyilvántartó szoftver
Munkaidő-Nyilvántartás könnyedén! Stabil, gyors, rugalmas, felhasználóbarát!

Dolgozóinknak a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% mértékű túlóra pótlék jár. Jó, ha tudjuk, hogy a bérpótlék mértéke azonban 50% mértékű is lehet abban az esetben, ha egy másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosítunk cserébe a munkavállalónknak.

A szabadidőt vagy a pihenőnapi „túlóra” esetén a heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) legkésőbb az elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzést követő hónapban, egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén pedig legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadnunk. Ettől eltérően munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig kell kiadnunk.

Azonban nem árt, ha tudjuk, hogy dolgozónkkal megállapodhatunk úgy is, hogy a szabadidőt legkésőbb a tárgyévet követő év december 31-éig adjuk ki részére.

Ne felejtsük el azt sem, hogy a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén munkavállalóinkat szintén 100% mértékű bérpótlék illeti meg. Viszont ez esetben is igaz, hogy a bérpótlék mértéke 50% mértékű is lehet abban az esetben, ha egy másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosítunk cserébe a munkavállalónknak.

Nézzünk erre is egy példát!

PÉLDA:

A dolgozónk napi munkaideje 8 óra. Havi alapbére: 200.000 Ft.

2022. március 22-én beosztás szerinti munkaidő: 10:00 – 18:00. Ezen a napon dolgozónknak két óra rendkívüli munkavégzést is elrendeltünk. Tényleges munkaidő: 10:00 – 20:00.

Így a rendes munkaidőn felül ledolgozott órák száma összesen 2 óra volt.

A Munka Törvénykönyvében rögzített pótlékalap osztószámát a következőképpen szükséges meghatároznunk:

  • általános teljes napi munkaidő esetén 174 óra
  • rész- vagy általánostól eltérő teljes napi munkaidő esetén a 174 óra arányos része.

Ez esetben az 1 órára járó pótlékalap meghatározásakor 174 lesz az osztószám, tekintettel arra, hogy dolgozónkat az általános napi teljes munkaidőben foglalkoztatjuk, azaz napi 8 órában.

Tehát 200.000 Ft / 174 óra = 1.149 Ft lesz a „túlóra” pótlék 1 órára eső egységdíja.

50 %-os mértékű „túlóra” pótlék számítás így fog kinézni a példánk esetében:
(200.000 Ft / 174) * 50% * 2 ledolgozott óra = 1.149 Ft

Tekintettel arra, hogy a rendkívüli munkavégzésért járó „túlóra” pótlék a rendes munkaidőre járó munkabéren felül jár, azaz erre a plusz két órára arányos munkabért is fizetnünk kell.

2022. március hónapban 22 munkanap van. Figyelembe kell vennünk a dolgozó munkaidejét is, ami a példánk esetében 8 óra, így ebben a hónapban teljesítendő munkaóra 176 óra lesz.

És most nézzük a számokat:

200.000 / 176 = 1.136 Ft lesz az 1 órára eső alapbér.

A dolgozónk 2 órát dolgozott a rendes munkaidején felül, ezért 2 * 1.136 = 2.272 Ft-ot kap pluszban a havi alapbére mellett.

Így dolgozónknak erre a napra 2.272 Ft alapbér és 1.149 Ft „túlóra” pótlék is jár a 200.000 Ft havi alapbére mellett.

Figyeljünk tehát az 50% és 100% mértékű „túlóra” pótlék elszámolására vonatkozó törvényi előírások betartására és legyünk tekintettel arra is, hogy szabadidő és pihenőnap is adható dolgozóinknak bizonyos esetekben!

A fentiek mellett, azonban további speciális előírások vonatkoznak arra, hogy miképp kell eljárnunk, miképp kell számolnunk akkor, ha az elrendelt rendkívüli munkavégzés munkaszüneti napon történik.

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre

BÉR és TB elszámolási Humánügyviteli Rendszer
XL-Bérprogram és TB-elszámolási Rendszer 2022.
Megosztás

About Author

Comments are closed.