Rendkívüli jogrend vagy veszélyhelyzet?

0

2020. november 3-án bejelentették a hírekben a rendkívüli jogrend életbe lépését a koronavírus helyzetre való tekintettel. Lehet, hogy felkaptad a fejed a rendkívüli jogrend hallatán? Ez most valami új dolog, vagy ez a tavasszal már megismert veszélyhelyzet? A kettő ugyanaz vagy különbözik?

Tegyünk rendet a rendkívüli jogrend körül!

Gondolom nem vagyok egyedül, aki pontosan szerette volna megérteni, hogy milyen rendkívüli jogi helyzetbe lép ismét az ország. A november 3-i esti híreket olvasva azonban akkor erre nem kaptunk egyértelmű választ.

Mi az, hogy rendkívüli jogrend?

A rendkívüli jogrend ugyanaz lenne, mint a veszélyhelyzet? Esetleg valami más, és más jogi szabályokat keressünk, ha pontosan szeretnénk tudni, hogy mi történik?

Mi a veszélyhelyzet?

A tavaszi veszélyhelyzet kihirdetése előtt, amikor még a veszélyhelyzet sokak számára látótávolságon kívül volt, írtam egy cikket a veszélyhelyzet jogi szabályozásáról. A cikkben foglaltak sajnos ismét aktuálisak.

Magyarország Alaptörvénye mondja ki, hogy

„A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.”

A katasztrófavédelemről szóló törvény részletesebben adja meg, hogy milyen események válthatnak ki veszélyhelyzetet. Ez lehet például:

  • természeti eredetű, mint az árvíz, belvíz, földrengés, szélsőséges időjárás, ha az emberek életét, anyagi javait, a lakosság alapvető ellátását veszélyezteti.
  • ipari szerencsétlenség, civilizációs eredetű veszélyek,
  • tömeges megbetegedést okozó járvány vagy járványveszély.
BÉR és TB elszámolási Humánügyviteli Rendszer
XL-Bérprogram és TB-elszámolási Rendszer 2024.

Mi az a rendkívüli jogrend?

Az igazság az, hogy az Alaptörvény még csak nem is ismeri a „rendkívüli jogrend” kifejezést. Helyette különleges jogrend a megfelelő elnevezés. Hát igen, a jogban bizony van jelentősége az egyes szavaknak, így persze hiába is próbálkoznánk vele, hogy rendkívüli jogrendet keressünk a jogszabályban. Ugyanígy a veszélyhelyzet sem nevezhető vészhelyzetnek. Vészhelyzet, ha a vitorlás a balatoni viharban bajba kerül, de ettől még egy egész ország nem kerül veszélyhelyzetbe.

Persze értem én, hogy mit is akartak bejelenteni november 3-án este, de azért ilyen kritikus helyzetben mégis jobb lett volna a pontos kifejezés használata, elkerülve így bármilyen felmerülő kérdést. A pontosság kedvéért tehát térjünk át a különleges jogrend kifejezés használatára.

A különleges jogrend nem egy olyan különálló kategória vagy esetkör, mint a veszélyhelyzet. A különleges jogrend egy átfogó meghatározás, amibe beletartozik minden olyan különleges állapot, amikor a szokásos jogi eszközöktől, szabályozástól eltérnek. Nyilván, ezt csak megfelelő okkal lehet megtenni.

A különleges jogrendben találhatók a következők:

  • Rendkívüli állapot: Az Országgyűlés hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye (háborús veszély) esetén hirdet ki rendkívüli állapotot. A Kormány jogait ilyen esetben egy létrehozott Honvédelmi Tanács gyakorolja.
  • Szükségállapot: a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos cselekmények esetén lehet szükségállapotot kihirdetni. Az ilyenkor életbe lépő rendkívüli intézkedéseket a köztársasági elnök hozza meg.
  • Megelőző védelmi helyzet: Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség teljesítése érdekében meghatározott időre hirdetheti ki a megelőző védelmi helyzetet. A Kormány rendkívüli intézkedések bevezetésére jogosult.
  • • Terrorveszélyhelyzet: Az Országgyűlés a Kormány kezdeményezésére terrortámadás jelentős és közvetlen veszélye vagy terrortámadás esetén hirdeti ki. A Kormány rendkívüli intézkedések bevezetésére jogosult.
  • Váratlan támadás: Ekkor a Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése esetén a támadás elhárítására és védelmi célok érdekében a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot kihirdetéséig intézkedik.
  • Veszélyhelyzet: erről már volt szó korábban.

Mi lépett életbe 2020. november 4-én?

2020. november 4.-én a Kormány 478/2020. (XI.3.) Korm. rendelete veszélyhelyzetet hirdetett ki.

Hivatalosan tehát ismét veszélyhelyzet van Magyarország területén. Ez azt jelenti, hogy a Kormány úgynevezett sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A sarkalatos törvény is egy törvény, azonban annak elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A jogszabályok között létezik egy „erősorrend”, ami meghatározza, hogy melyik jogszabály az „erősebb”. Ez alapján egy rendelet, így a Kormány rendelete sem lehet ellentétes egy törvénnyel.

A kihirdetett veszélyhelyzet idején azonban más a szabály.

„A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.” – mondja ki Magyarország Alaptörvénye.

A veszélyhelyzettel kapcsolatos intézkedéseket külön kormányrendeletek tartalmazzák. A jelenlegi veszélyhelyzetben megszületett első külön kormányrendelet a Kormány 479/2020. (XI.3.) Korm. rendelete a veszélyhelyzetet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről. A rendelet hivatalos szövege a magyarkozlony.hu oldalon érhető el.

Jó egészséget kívánok mindenkinek!

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd, vitarendezési szakjogász
– – – – – – – –
A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.
ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
További hírekért, érdekességekért, kiadványokért látogasd meg az erthetojog.hu oldalt.
Hasznos tippekért, tanácsokért kövess bennünket itt is:
Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest, YouTube
Ha tetszik az ÉRTHETŐ JOG, örömmel vesszük, ha ezt megosztod velünk.

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Feliratkozom az Adó Sziget szakmai hírlevélre

Online Munkaidő_nyilvántartás
XL IDŐ – Online Munkaidő-Nyilvántartás, Beosztás és Szabadság kezelés!
Megosztás

About Author

Comments are closed.