Az ember életében személyiségi jogok védelme alatt áll, halálát követően pedig a kegyeleti jog óvja meg. Mit érdemes tudni róla?
Az embert életében személyiségi jogok széles köre illeti meg, amelyeket a jogrendszer védelemben részesít, megsértőinek pedig különböző jogi következményekkel kell számolniuk. Az elhunyt személyek esetén személyiségi jogokról már nem beszélhetünk klasszikus értelemben, hiszen az érintett már nem élő személy. Azonban a jog mégis védelemben részesíti az elhunyt személy emlékét a kegyeleti jog formájában. Mit jelent a kegyeleti jog, és hogyan védik? Mit érdemes tudni róla?
Mit jelent a kegyeleti jog?
Az ember életében jogképes, ami azt jelenti, hogy jogai és kötelezettségei lehetnek. A hazai jogi szabályozás szerint halálával megszűnik az ember jogképessége, azaz többé nem illethetik jogok sem. Ugyanakkor az elhunyt emléke, az iránta érzett tisztelet, amely a családjában és a közelebbi – távolabbi környezetében tovább él, jogi védelmet kap a kegyeleti jog formájában.
A kegyeleti jog megsértése
A kegyeleti jog megsértését jelenti az elhunyt emlékének megsértése. Az elhunyt emlékének megsértése sokféle módos megvalósulhat. Alapvetően minden olyan magatartás tanúsítása kegyeleti jogot sértőnek minősülhet, amely az elhunyt életében a személyiségi joga megsértéseként lenne értékelhető. Ennek feltétele, hogy az adott jog értelmezhető legyen az elhunyt személy vonatkozásában is. Például nyilván az elhunytnál már nem értelmezhető az élethez, egészséghez fűződő jog, de a jó hírnévhez való jog igen.
A kegyeleti jog megsértése gyakran az elhunyt becsületének vagy jó hírnevének megsértése, sírhelyének meggyalázása útján valósul meg. Előfordul az elhunyt a nevével, képmásával, egyéb személyes adataival való visszaélés is. Védelemben részesül az elhunyt személy hozzátartozóinak azon igénye is, hogy az elhunytat eltemettessék és neki méltó, illő síremléket állíttassanak. Utóbbi esetben figyelembe kell venni azt is, ha az örökhagyó végintézkedésében rendelkezett a temetésének helyéről, módjáról. A bíróság megállapította a kegyeleti jog megsértését abban az esetben is, amikor a gyermeket nevelő szülő nem értesítette a gyermek haláláról és temetésének helyéről, idejéről a külön élő szülőt.
A kegyeleti jog megsértésének következményei
A kegyeleti jog megsértése miatt bírósághoz lehet fordulni. A perindításra jogosultak az elhunyt hozzátartozói. Keresettel élhetnek továbbá azok a személyek is, akiket az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített (pl. végrendeleti örökös, hagyományos) akkor is, ha ők nem hozzátartozók.
Kegyeleti jog megsértése esetén ugyanazokkal az igényekkel lehet élni, amelyekkel a személyiségi jogok megsértése esetén. A keresetindításra jogosult személy az eset körülményeihez képest követelheti:
- a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását,
- a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől,
- azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot,
- a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását,
- azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint. A vagyoni előny átengedését csak az elhunyt örököse követelheti, más – nem örökös – hozzátartozó nem.
- A kegyeleti jogot megsértő személytől sérelemdíj megfizetését is lehet követelni. A sérelemdíj összegét a bíróság mérlegeléssel állapítja meg. A sérelemdíj funkciója a kegyeletsértéssel okozott hátrány anyagi kárpótlása, továbbá a jogsértő személy visszatartása a hasonló jogsértésektől.
Az elhunyt eltemetése
A tisztességes és méltó temetés, valamint az elhunyt nyughelye előtt való tiszteletadás joga mindenkit megillet, és a kegyeleti jog része. Nem véletlen, hogy az elhunyt eltemetéséről törvény is rendelkezik.
- Az elhunyt temetéséről elsősorban az a személy köteles gondoskodni, aki a temetést szerződésben vállalta. Ilyen személy lehet például, akivel az elhunytnak tartási vagy életjáradéki szerződése volt.
- Ha nincs olyan személy, aki szerződés alapján köteles a temetésre, akkor az köteles a temetésről gondoskodni, akit erre az örökhagyó végrendelete kötelez.
- Végintézkedés hiányában a temetésről gondoskodni köteles az elhunyttal a halálát megelőzően együtt élő házastárs vagy élettárs.
- A fentiek szerinti házastárs vagy élettárs hiányában az elhunyt eltemettetésére az egyéb hozzátartozók kötelesek a törvényes öröklés rendjének megfelelően, tehát elsődlegesen az elhunyt gyermekei.
Hamvasztásos temetés esetén fontos rendelkezés, hogy amennyiben a hamvakat temetőn, illetve temetkezési emlékhelyen kívül helyezik el, úgy az eltemetésre köteles személynek nyilatkozatban kell vállalnia a következőket:
- az urnát a kegyeleti igényeknek megfelelő körülmények között tárolja,
- az elhunyt hozzátartozóinak, valamint a végrendeleti juttatásban részesített személyeknek a kegyeleti jog gyakorlásának lehetőségét biztosítja,
- a közeli hozzátartozókat az urna elhelyezésének megváltozásáról tájékoztatja.
A fentiek elmulasztása a kegyeleti jog megsértését eredményezi.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
– – – – – – – –
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.
A megbízható jogi képviselő
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
www.kocsis-iroda.hu, www.kocsisszabougyved.hu
Kövessen bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest
Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu
