A jogképesség: mikortól és meddig szerezhetünk jogokat?

0

Mi a jogképesség? Mikortól és meddig szerezhetünk jogokat? A születés előtt is lehet örökölni? Mi biztosítja, hogy ez így legyen?

Mi a jogképesség?

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy „Minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek.”

A jogképességet semmiképpen ne keverjük össze a cselekvőképességgel, amiről ebben a cikkben olvashatsz.

Jogképesség a múltban

Ahhoz, hogy megértsük és lássuk a jelentőségét a jogképesség fenti szabályának, egy rövid időre menjünk vissza a múltba.

Olyan régen, amit mi itt Európában csak a történelem órákról vagy filmekből ismerünk, bizony nem mindenki volt egyenlő mértékben jogképes. Az határozta meg, hogy ki milyen jogokat szerezhetett, hogy hova született, hova tartozott. Eltérő volt a jogképessége a nemeseknek, jobbágyoknak vagy városi polgároknak. A rabszolgákról nem is beszélve, ők nem rendelkeztek jogokkal. Az emberek jogképessége nem volt egyenlő és nem is illetett meg mindenkit. A XIX. században kezdett megváltozni a kép, amikor a jogtudósok körében általánossá vált az a nézet, hogy minden embert születésétől teljes jogképesség illet meg. Ahhoz azonban, hogy ez a gyakorlatban is érvényesüljön, még sok időre volt szükség.

Mára a minden embert megillető jogképességet az emberi jogok is lefektették.

Mit jelent a jogképesség?

A jogképesség nem azt jelenti, hogy mindenki egyenlő módon mindent megtehet, vagy egyenlő javakkal kell rendelkeznie. A jogképesség egy általános lehetőség jogok és kötelezettségek szerzésére.

Lehet olyan konkrét rendelkezéseket hozni, ami alapján meghatározott esetben nem mindenki szerezhet meg bizonyos vagyontárgyakat vagy jogokat. Ezt azonban megfelelően alá kell támasztani. Ilyen esetben nem az érintett személyek általános jogképességét veszik el, csupán a szerzőképesség esik korlátozás alá. Például korlátozható a termőföld szerzése, vagy 16 évesnél fiatalabb személy nem köthet házasságot. A két példában a termőföld védelme, illetve a gyerekek jogainak megóvása érdekében állnak fenn ezek a korlátozások. De ez nem jelenti azt, hogy teljes mértékben meg lenne fosztva valaki mindenféle jogképességtől.

Nem lehet a jogok megszerzését diszkriminatív módon korlátozni, vagyis hátrányosan megkülönböztetni például faj, nem, vagy vallás alapján.

A jogképesség kezdete

Mikortól van egy embernek jogképessége, mi ennek a kezdete?

Az egyértelmű, hogy a születéstől mindenképpen megillet mindenkit a jogképesség. A jogképesség kezdete azonban nem a születés lesz.

A Ptk. kimondja, hogy „A jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjától illeti meg.”

Vagyis nem a születéssel indul a jogképesség megszerzése, hanem a fogamzással. Persze ennek feltétele, hogy utóbb élve szülessen meg a pici. A fogamzás és a születés közötti időben az ember jogképessége feltételes, függő helyzetben van. Az élve születéstől függ.

Az élve születést megállapítása orvosi szakkérdés. A születési anyakönyvi kivonat bizonyítja, hogy a gyermek élve született.

Miért lehet lényeges a magzat jogképessége?

Mivel a magzat is jogképes, még ha az feltételhez is van kötve, megszületése előtt is örökölhet, vagy lehet neki ajándékozni. Igaz, ez az élve születéséig függőben lesz.

Ha a születendő gyermek apja a gyermek megszületése előtt meghal, a gyerek lesz az örökös, amikor élve megszületik. Ha élve születik, de életképtelenség miatt rögtön meg is hal, akkor is ő lesz az apa utáni örökös. Így ezt követően majd ezt kell megnézni, hogy ki lesz a gyermek örököse. Ha már megfogant, de később nem élve születik, akkor nem válhat örökössé.

Honnan tudhatjuk, hogy mikor történt a fogamzás?

Mivel a fogamzás időpontja jogilag ilyen jelentőséggel bír, ezért a törvény erre is tartalmaz szabályokat. Természetesen ettől az általános szabálytól el lehet térni, ha pontosan igazolható, hogy valójában mikor fogant meg a magzat.

A törvény kimondja, hogy a fogamzás időpontjának a születéstől visszafelé számított háromszázadik napot kell tekinteni. Azonban bizonyítani lehet, hogy a fogamzás korábbi vagy későbbi időpontban történt. A születés napja a határidőbe beleszámít.

A magzat jogainak védelme

„A gyámhatóság – kérelemre vagy hivatalból – gyámot rendel a magzat részére, ha ez a magzat jogainak megóvása érdekében szükséges.” – mondja ki a törvény.

A gyám rendelését a magzat szülője, nagyszülője, az ügyész és a jegyző kérheti.

Meddig áll fenn a jogképesség?

„A jogképesség a halállal szűnik meg.” – rendelkezik a törvény.

A halállal az embernek nem keletkezhetnek új jogai és új kötelezettségei. A halál pillanatában fennálló jogok és kötelezettségek vagy megszűnnek, mint például a haszonélvezeti jog, vagy öröklődnek.

A halál időpontja is lehet kérdéses. Ez azonban már nem jogi, hanem orvosi kérdés. Vagyis az, hogy pontosan mikor állapítható meg a halál beállta.

Az egészségügyről szóló törvény többféle halált is megkülönböztet:

• klinikai halál: a légzés, a keringés vagy az agy működésének átmeneti megszűnése, amely nem jelenti a halál vagy az agyhalál beálltát.
• agyhalál: az agy – beleértve az agytörzset is – működésének teljes és visszafordíthatatlan megszűnése.
• halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul.

A halál időpontját orvosi bizonyítványban rögzítik. Nem véletlen, hogy a filmekben is azt láthatjuk, hogy az orvos, aki egy ember életéért küzd, siker hiányában végül rápillant az órára és szomorúan közli, hogy „A halál időpontja….”

Ha valaki például kómában van, mindaddig jogképes, míg a halál be nem következik. Nem a szívműködés leállása az egyedüli kritérium. Gondolj csak bele, ha a szívműködés leállása esetén szűnne meg a jogképesség, akkor mi lenne a helyzet egy újjáélesztés esetén? A szívműködés leállása előtt vagyonnal, jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező személy hirtelen mindent elveszítene, majd mikor sikeresen újjáélesztették, nincstelenül térne magához? Úgy örökölnének utána, hogy valójában még életben van? Tudom, hogy kissé morbidnak tűnhet a gondolat, de a szabályozás nem véletlenül született. Hiszen az életben különös dolgok történhetnek.

Bár a téma nem mindig vidám, mégis az élethez tartozik, így nem árt tudni róla. Hosszú, boldog életet és egészséget kívánok mindenkinek!

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd
– – – – – – – –

A fenti tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. Javasoljuk, hogy mindig vedd figyelembe a cikk megjelenésének időpontját is, mert előfordulhat, hogy a jogszabályok változása miatt a benne lévő információk később már nem aktuálisak.

ÉRTHETŐ JOG – A jogról könnyedén
www.erthetojog.hu
Hasznos tippek, tanácsok az ÉRTHETŐ JOG Facebook oldalán.
Kövess bennünket itt is: Facebook, Instagram, LinkedIn, Pinterest, YouTube.

Minden jog fenntartva – www.adosziget.hu – adosziget@adosziget.hu

Megosztás

Comments are closed.